A Budapesti Operettszínház közel száz év után újra összenyitja főépületével az 1922-ben leválasztott, később Moulin Rouge néven ismert épületrészt.
Április 20-án a színház egyedi színpadtechnikával felszerelt, száznyolcvan fős, különleges hangulatú kamara játszóhellyel bővül, amely a Kálmán Imre Teátrum nevet kapja. Az átépítéssel egyidejűleg az Operettszínház előcsarnoka is megújul, amely mellett tavasztól a Teátrum Café várja a Pesti Broadway közönségét.
A Kálmán Imre Teátrum játszótere (fotók: Szécsi István / Fidelio)
Az épület története
A Somossy Orfeumtól a Kálmán Imre Teátrumig
Somossy Károly 1894-ben nyitotta meg nagyvárosi mulatóját, az ő nevét viselő Somossy Orfeumot a Nagymező utca 17. szám alatt, amelynek díszes palotaépülete felvette a versenyt a legszebb korabeli színházakkal, műsorában pedig a korszak hazai csillagai mellett külföldi sztárok is felléptek. A költséges üzemeltetés miatt azonban a vállalkozás néhány év alatt csődbe ment. Ekkor egy bank vásárolta fel a varietét, majd több próbálkozás után végül Waldmann Imre vette bérbe a helyet, és Fővárosi Orfeum néven működtette azt 1916-os bukásáig.
A szebb napokat látott, veszteséges vállalkozásra ez idő tájt már nem akadt újabb vevő, így a színház épületkomplexumát kisebb darabokban értékesítették. A leválasztott kávéházból így lett Pavillon Mascotte, és miután a Vígszínház tulajdonosa, Ben Blumenthal 1922-ben kibérelte és átépítette a volt Fővárosi Orfeumot, annak egyik felében megnyílt a Fővárosi Operettszínház. Ezzel egy időben végleg leválasztották az egykori kávézó részt, a télikertet, melyet 1925-től hívtak Moulin Rouge-nak.
Az új színház rövidesen a pénz- és születési arisztokrácia kedvelt találkozóhelyévé vált, a mulató pedig a szemközti Arizonával együtt világhírnévre tett szert. 1941-től a mulató a magyarosabb hangzású Vörös Malom néven működött 1944-es bezárásáig. A vészkorszak után 1946-ban Ehrenthal Teddy artistaügynök kapott engedélyt a lokál újranyitására, amely aztán 1949-es államosítása után immár a Budapest Kávéház, majd 1959-től a Budapest Táncpalota nevet viselte, és amelyben az ’50-es évektől kezdve kisebb énekes estek mellett ismét nagyszabású műsorok is helyet kaptak.
A ’70-es évektől a klub az újjáéledő idegenforgalom egyik meghatározó helyszínévé vált – immár újra Moulin Rouge néven. A ’80-as évek végére a profilja sajnos eldiszkósodott – 1992-ben be is zárták. Az ezredfordulótól még történt pár kísérlet a mulató újjáélesztésére, amely 2000-ben Kalmár Péter rendezésével, a Revue Déja vu-vel nyitott meg újra, később viszont ismét diszkó működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor úgy döntött, többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja a Budapesti Operettszínháznak.
A tervezés és átépítés majdnem két évig tartott, összesen mintegy 450 millió forintos költségvetéssel, melyet 90%-ban a Kormányzat, 10%-ban az épület tulajdonosa, Budapest Főváros Önkormányzata finanszírozott. A Kálmán Imre Teátrum műsorán az operett, opera és musical produkciók - mint a Csárdáskirálynő 1917-es Broadway változata, a Riviera girl vagy a Kreatív kapcsolatok című kortárs opera - mellett nyár elején egy, a legszebb orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd. Az Orfeum Fesztivál keretében a Budapesti Operettszínház színészei lesznek láthatóak többféle műfajú előadásban, a jazztől a magyar nótán át az egykori zenei kabarék világáig. Emellett a Teátrum különleges rendezvényeknek és gyerekelőadásoknak is otthont ad majd.
A sajtó képviselőinek lehetősége nyílt bejárni az új épületet, amit a Fidelio riportere meg is tett. Ennek során tudhatta meg Lőrinczy Györgytől, az Operettszínház igazgatójától, hogy annak ellenére igyekeztek az eredeti hely hangulatát megteremteni, hogy még a legelszántabb kutatók sem tudják felfedni, melyek az eredeti díszítőelemek és részletek. A játszóhely maga mobil lesz, így az adott produkció rendezője az előadás igényei szerint tudja alakítani a játék- és nézőteret.
„A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – fogalmazta meg Lőrinczy György az Operett ars poétikáját, a most nyíló Kálmán Imre Teátrum mellett utalva a Operettszínház Raktárszínházára is.
(Forrás: Operettszínház, Fidelio)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.