Békés Itala - 90 évesen is aktívan dolgozik

Filmszerep, nagylemez, életmű-kiállítás – hogy csak a legnagyobb feladatokat említsük. Békés Itala ma ünnepli kilencvenedik születésnapját.

A Nők Lapjának nemrég adott interjúból kiderül, Békés Itala jelenleg is sokat dolgozik. Kilencvenedik születésnapjára egy nagylemezt készít Ha még egyszer 80 éves lehetnék Salto Mortale címmel és egy életmű-kiállítás is készül róla a Madách Színházban, mindkettőnek március 23-án 17.30-kor lesz a bemutatója a Madách Színház Tolnay Szalonjában.

Amit legjobban szeret csinál, a pamlagon végigfeküdve belebámulni a semmibe és nem gondolni semmire. „Ez a haszontalanság aztán mindig termékeny lesz. Elkap egy gondolat, és elkezd motoszkálni a fejemben.” Mint mondja, nincsen boldogítóbb érzés számára, mint amikor ebből a „semmittevésből” egy alkotás jön létre.

                                     Fotó: Zih Lajos

A kiállításra készülve számba vette, mi mindennel foglalkozott életében és tucatnál is nagyobb lett a végösszeg. „Először is mestervizsgás női szabó vagyok. Csak a hivatásom a művészet. 1952-ben csináltam először kreatív gyerekjátékokat. 1957-ben talán elsőnek készítettünk pantomimszámot az országban Bandi bátyámmal, ami külföldön is nagy sikert aratott. A könyvírásra egy vázlat alapján Örkény István beszélt rá. Azóta három könyvem jelent meg. Egyszemélyes színházam létrehozását az Egyetemi Színpad felkérésére Kurtág György barátomnak és múzsámnak köszönhetem. Az első színházi estem, A Nő!? ezer előadást élt meg.

           (Odüsszeusz Tours - Örkény Színház)

Kezdetben, amikor már mindenki fellelkesült körülöttem, rádöbbentem: lehet, hogy mindez nagyon érdekes, de valójában mit is akarok én mondani a színpadról? Mit tudok adni azoknak az embereknek, akik eljönnek, és megnézik az előadást? Ezek a számok csak az eszköztáraimat mutatják. És nem tudtam választ adni” – fogalmaz a színésznő.

Azt is elmeséli, hogy eredetileg azért akart színész lenni, mert azt szerette volna, hogy figyeljenek rá. „Az iskolában nem tanultam, mégis folyton jelentkeztem. Majd’ kiestem a padból. A tanároknak már elegük volt belőlem, de amikor más jelentkező nem akadt, kénytelenek voltak felszólítani. Ilyenkor felálltam, és elégedetten mosolyogtam. Fogalmam sem volt, hogy mi a válasz, engem az boldogított, hogy szerepeltem! Tanulás helyett még az utcán is táncoltam, énekeltem” .

Főiskolai tanulmányait 1950-ben fejezte be, de már 1947-től játszott az Úttörő és az Ifjúsági Színházban, a Jókai Színpadon és a Magyar Néphadsereg Színházában (korábban és ma is Vígszínház). 1957-ben szerződött a Vidám Színházhoz, 1958-ban a Madách Színházhoz, és e társulatnak mind a mai napig tagja.

Művészi skálája igen széles, táncos szerepekben, de drámai színésznőként is hiteles alakításokat nyújt. Több mint száz szerepet alakított, tizenhárom évig játszott az Isten pénze című musicalben, a Hegedűs a háztetőn című zenés darabban ő volt Jente, a házasságközvetítő. Az Örkény Színházban bemutatott Borisz Godunovban öt karaktert osztott rá a rendező, egyik-másik akrobatikus mozgást követelt tőle. Jutalomjátéknak számított számára Cs. Bruckner Adelaida szerepe Örkény István Macskajátékában.

                       (Macskajáték - Örkény Színház)

Száznál is több magyar filmben és tévéfilmben alakított epizódszerepeket (Kölyök, Vörös grófnő, Abigél, Csoda Krakkóban, Fuss, hogy utolérjenek!, Tűzoltó utca 25., Megdönteni Hajnal Tímeát). Legutóbb Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon nagydíjat nyert filmjében alakított zseniálisan egy takarítónőt. Úgy véli, hogy haladni kell a korral, nem szabad megállni. "Az nem kor kérdése, hogy az ember korszerű színész legyen" - vallja a fáradhatatlan színésznő, aki a kilencvenhez közeledve is táncolt, ugrált, rappelt, ha kellett.

1991-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézet színpadi játékmester tanára, illetve a Lakner Stúdió tanára volt, 1992-ben létrehozta a művészképesség-fejlesztő Gondolatiskoláját.

Munkásságát 1964-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben Érdemes Művész, 2006-ban Kiváló Művész címmel díjazták. 2010-ben művészi életpályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki. 2015-ben a 150. születésnapját ünneplő Színház- és Filmművészeti Egyetem tanévnyitóján vasdiplomát kapott.

2009-ben jelent meg villámtörténeteket tartalmazó kötete, az Olvasd a buszon, 2012-ben pedig Égi játszótársak címmel adott közre színésztársairól szóló anekdotákat.

Figyeltünk rá és most is figyelünk. Boldog születésnapot!

A Nők Lapjában megjelenő interjú itt olvasható.

(Forrás: Nők Lapja / MTI / Színház.hu)