Szabó Máté A víg özvegyet rendezi a Budapesti Operettszínházban.
A víg özvegy Lehár Ferenc és az operettirodalom egyik legismertebb és méltán legtöbbet játszott műve. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el.
Szabó Máté A víg özvegy olvasópróbáján (fotók forrása: Budapesti Operettszínház)
Az előadás rendezője, Szabó Máté már nem először dolgozik az Operettszínház társulatával: 2013-ban A régi nyárt állította színpadra a Raktárszínházban, a tavalyi évadban pedig a Sybillel debütált a Nagymező utcai teátrum nagyszínpadán. Szabó Máté elmondta, hogy megkönnyíti a munkát, hogy korábbi rendezései révén már ismerik egymást az előadás számos szereplőjével, hiszen így már túl vannak azokon a lépéseken, amik az első találkozáskor sok energiát vettek el. – Bízunk egymásban, ugyanakkor folyamatosan új és új impulzusokat is kell adnunk és kapnunk, különben beletespednénk a tétnélküliségbe. Ebből a szempontból tehát mindig úgy kell dolgoznunk, mintha először látnánk, hallanak egymást – tette hozzá a Nádasdy Kálmán-díjas rendező.
Kérdésünkre Szabó Máté kiemelte, hogy elsősorban az a kérdés foglalkoztatja őt A víg özvegyben, hogyan talál vissza két ember egymáshoz egy bűnös és korrupt közegben, amivel – joggal-jogtalanul – kölcsönösen azonosítják egymást.
A víg özvegyek: Fischl Mónika és Bordás Barbara
Az előadás sikere így nagymértékben múlik a két főszereplő, Hanna és Daniló személyiségén; az Operettszínházban mindkét szerepet két szereposztásban játsszák: Hannaként Fischl Mónika és Bordás Barbara, Danilóként Homonnay Zsolt és Dolhai Attila lép színpadra. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy egy ilyen meghatározó szerep esetében mennyire kell megegyeznie egymásra a két-két, amúgy nem feltétlenül hasonló színész előadásmódjának. Szabó Máté szerint fontos, hogy hasonlítsanak, ugyanakkor az előadás érdekében minden játszónak kell, hogy meglegyen a saját titka is.
– Sok próbát igényel és egészen apró kidolgozottságot a legapróbb részletekig. De a legfontosabb az, hogy az előadás egészét is értsék a színészek, hiszen pusztán mozdulatreprodukálásból nem alakul ki színpadi helyzet, a mondatok csupán információként hangoznak el egymás után. Ez, bár a történet szempontjából még hasznos is lehetne, színházilag azonban könnyen érdektelen maradhat. Fontos, hogy ugyanazt gondoljunk a színészekkel a miértekről, minden a próbák alatti beszélgetéseken múlik, azok során kell kialakulnia mindannak, amiben közösen hiszünk – zárta gondolatait Szabó Máté.
Az előadás bemutatóját március 31-én és április 1-jén tartja az Operettszínház, A víg özvegy ezt követően április és május folyamán további tíz alkalommal lesz látható.
Dicsuk Dániel