Földessy Margit: „Vannak dolgok, amikbe bele lehet halni”

A Földessy Margit által rendezett Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról egy üzenet a fiataloknak, hogyan veszíthetjük el egymást és önmagunkat.

Földessy Margit nevét szinte minden színész ismeri. Vannak, akik azért, mert megfordultak a színitanodájában, , vagy mert valamelyik kollégájuk járt hozzá. Színészként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1972-ben, olyan osztálytársakkal együtt, mint Andai Györgyi, Bánsági Ildikó és Martin Márta. Később mégsem a színészmesterséget választotta. A Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió 1985 óta működik a vezetésével.

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

A Drámastúdió növendékeiből állt össze a Szindra Társulat, amellyel 1999-ben rendezte meg először a Popfesztivált. A jelenlegi tanítványaival újra színpadra állítják a musicalt a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A próbák négy hónapja kezdődtek és április 21-én, pénteken lesz a bemutató. Földessy Margit az új előadás aktualitásáról, üzenetéről mondta el gondolatait.

Amikor először rendeztem a Popfesztivált, akkor is az volt a mániám, hogy ezzel a darabbal valamit üzenni kellene a fiataloknak. Sajnos, az üzenet nem sokat változott. Most is felkiáltójeles tény, hogy vannak dolgok, amikbe bele lehet halni.

A legnagyobb bánatom az, hogy a témának még mindig van aktualitása. Sőt. A fesztiválok korszakát éljük. Ha az ember körülnéz egy fesztiválon, akkor bizony könnyek szöknek néha a szemébe, mert vannak, akik nem ismernek mértéket. A fiatalok közül nagyon sokan kergetik az adrenalint, valami helyett. Nem tudom, mi helyett, ezt próbáljuk a társulattal együtt megfejteni. Ők is a fesztiválozó korosztály tagjai, ha az ember velük készít előadást, akkor annak személyük is nyomatékot ad.

Egy bizonyos életkorban az ember kísérletezik, kipróbál dolgokat, bulizik. Ki mennyit. Most ezt egy kicsit vadabbul teszik a gyerekek, és sokkal több veszély leselkedik rájuk. Ezekre a veszélyekre szeretném én és a munkatársaim, tanítványaim felhívni a figyelmet. A szereplők személyes tapasztalatain, élményein keresztül lehetséges megteremteni a fesztivál valódi hangulatát, ami színpadon egyáltalán nem könnyű. Sokat dolgoztunk a próbákon azon, hogy ez a hangulat megszülessen, éltre keljen, hogy közvetíteni tudja azokat az üzeneteket, amiktől az előadás 2017-ben is fontos.

Ez nem egy felújított előadás, ez egy új előadás, amit a mostani tanítványaimmal együtt hozunk létre. Azokat a karaktereket kell megformálniuk, amikről nekik vannak primer tapasztalataik. Szeretném, ha a fesztiválozó és nem fesztiválozó fiatalok és szüleik, de a velük foglalkozó pedagógusok is meghallanák és megértenék az előadás üzenetét.

Sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy nem lesz egy kicsit durva? Én azt gondolom, hogy az üzenetek felkiáltójeleit elég határozottan kell megrajzolni, ha csak szépelgünk, attól a veszély még veszély marad. Nem célom a megbotránkoztatás, de általában minden rendezésemben „van, ami kiveri a biztosítékot”, kizárólag azért, hogy az üzenet felkiáltójelei beégjenek, és ne csak súrolják a felszínt.

Az előadás két szereposztásban látható, az egyik április 21-én debütál a Marczibányi téren, a másik április 30-án. Mindkettő este 7 órai kezdettel.

(Forrás: Marczibányi Téri Művelődési Központ)