Sebestyén Aba: „A próba mindent eldönt, megváltoztat”

Második alkalommal rendezett a Thália Színházban Sebestyén Aba, aki ezúttal Carlo Goldoni A két úr szolgája című darabjának Hamvai Kornél-féle átiratát vitte színre.

Carlo Goldoni 1746-ban írta meg a Két úr szolgája című művét, amellyel akkor egy új műfajt teremtett, a polgári vígjáték műfaját. Hamvai Kornél átdolgozásában a fő cselekmény megmaradt, de a történet a mába helyeződik. A főnök meg én meg a főnök címmel színpadra állított előadást április végén mutatta be a Thália Színház.

Miért épp Goldonira esett a választás?

Mert nagyon szeretem. Még diákéveim alatt módom volt kipróbálni a commedia dell’arte játszási technikát. Magát a bohóc karaktert is nagyon szeretem, és foglalkoztat, hogy a bohócság – a Zanni –, az újfajta színjátszás mit jelent Goldoninál. A doktori témámat is A bohócok fejlődése és szerepe az előadások folyamatában címmel írtam.

Sebestyén Aba, Vida Péter (fotó: Csatáry-Nagy Krisztina / Thália Színház)

Goldoni mintegy százhúsz műve közül miért ezt választotta?

Erre a darabra kaptam meghívást a Thália Színház vezetőségétől, aminek rendkívül örültem. Ez az egyik legtöbbet játszott darabja. Annak is örültem, hogy átirat lett. Hamvai Kornél megőrizte a fő cselekményvonalat, az egész szerkezetet, de a mába helyezte a történetet. Ezért a célok, a miértek és a hogyanok más hangsúlyt kaptak.

Milyen volt a munka a Thália színészeivel?

Ismertem a társulatot, bár Molnár Piroskával és Vida Péterrel még nem dolgoztam, de láttam őket több előadásban. Molnár Piroskát akkor ismertem meg személyesen, amikor a Nemzetiben rendeztem a Bányavirágot (az előadás jelenleg a Játékszínben fut – a szerk.). A csodálója vagyok. Szerencsésnek tartom magam, hogy dolgozhatok vele. Azt a szakmai alázatot, amivel ő dolgozik, tanítani kellene. Mint egy jól felhangolt hangversenyzongora, „tegyünk be egy C-dúr szeptimet” és akkor azt hozza hangban, tartalomban, attitűdben.

Gyönyörűsége a rendezőnek ilyen „hangszeren” dolgozni.

De igazi, jó alkotófolyamat volt a többiekkel is. Én azt szeretem, ha a próbán jó értelemben vett oda-vissza meccselés van. Dobom a labdát, kapom a labdát s így alakul az előadás.

Molnár Piroska és Vida Péter az előadás imázsképén (forrás: Thália Színház)

Rendezései között ez a darab külön színt képvisel. Hogyan sikerült felépítenie?

Áttanulmányoztam az egész Goldoni-életművet, hogyan fejlődött, mi volt az igénye, mi volt a fontos számára, hiszen Goldoniról úgy beszélhetünk mint a színháztörténet egyik nagy reformeréről, aki megújította a commedia dell’ arte-t. Fontos volt számára, hogy a való világból merítsen témát, és igazi jellemek, igazi karakterek jelenjenek meg a darabjaiban, valós problémákkal. Ezért is klasszikus, és ezért is játsszák sokat. Kortársak voltak Molière-rel. Az életének utolsó éveit Párizsban élte, s csodálva nézte Molière drámáit a Comèdie-Française-ben: „Ha egyszer megérhetném, hogy ilyen profi színészek az én vígjátékaimat játszatnák, de csodálatos lenne” – mondogatta. A darab kapcsán sokat olvastam. A bohócság, a játékosság színészként is, rendezőként is inspirál. Az a fajta színész vagyok, aki folyamatosan együtt ég azzal ami a színpadon történik. A nyitottság is nagyon sokat számít. Az ember érkezhet prekoncepcióval, érzettel vagy egy felvázolt jelenettel, de a próba mindent eldönt, megváltoztat.

Anyaszínháza a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Hogyan került a Tháliához?

Csányi Sándort (a Thália Színház művészeti vezetője - a szerk.) régóta ismerem. az Amerikai bölény próbái alatt jó értelemben vett férfias munka folyt, termékeny vitákkal. Három hét után Sándor azt mondta nekem, hogy Aba, nem tudom, hogy ebből mi lesz, de jó együtt dolgozni. Felkért egy újabb rendezésre. Akkor még nem beszéltünk konkrét műről. Mondtam neki, ha már vígjáték, akkor klasszikus vígjátékot szeretnék ezzel a társulattal. Szóba került Molière is, de végül Goldonira esett a választás.

Sokat foglalkozott az eredeti művel. Elégedett a Hamvai-féle szöveggel?

Nagyon érdekes volt ez a munka. A szituációkat még konkrétabbá, téttel telítettebbé, gazdagabbá tudta tenni azzal, hogy a történést a mába helyezte. Nagyon érdekes, és mondhatni, új darab született Hamvai átiratában. Fordítási szándékával állt neki, de végül egy új mű született, ami közben megtartja a cselekményt és a szerkezetet.

Sebestyén Aba további munkáiról is beszélt – a teljes interjú a Fidelión olvasható.

Szerző: Józsa Ágnes

A beszélgetés eredetileg a Civil Rádió Színpad-kép című műsorában hangzott el.