Frenák Pál először koreografál a Nemzeti Balett számára

Az egy hónapig tartó MagyarFeszten A fából faragott királyfival mutatkozik be a kortárstánc koreográfus.  Mészáros Csaba képriportja.

1917. május 12-én mutatta be a Magyar Állami Operaház A fából faragott királyfit, amelynek centenáriuma alkalmából Frenák Pál a Magyar Nemzeti Balett művészeivel és saját társulatával koprodukcióban készített koreográfiát. A darab május 28-tól a három egyfelvonásost tartalmazó Bartók TáncTriptichon részeként lesz látható az Operaházban, ami Frenák Pál alkotása mellett Seregi László A csodálatos mandarin és Juhász Zsolt Táncszvit koreográfiáját gyűjti egybe, utóbbiban a Duna Művészegyüttes táncosai is fellépnek.

Az Opera hagyományos májusünnepe Bartók A fából faragott királyfi című táncjátéka ősbemutatójának 100. és Kodály halálának 50. évfordulója alkalmából válogat a magyar operajátszás legjavából, valamint több kiemelkedő magyar koreográfus munkájából. A fesztivál célja: keresztmetszetet adni a kétszáz éves magyar operajátszás és a magyar balett irodalomból.

Május 10-én ifj. Johann Strauss A cigánybáró nagyoperettjéből hangoztak el részletek. A fesztivál további programjában Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáról megemlékezve a korszakos zeneszerző mindhárom daljátékát tűzik műsorra: a Háry János és a Székely fonó színpadi adaptációban, a Czinka Panna hangversenyszerű változatban lesz hallható.

Valódi operatörténeti kuriózumnak ígérkezik annak a két darabnak a bemutatója, ami a magyar operajátszás kezdeteit eleveníti fel. Ruzitska József 1822-ben bemutatott operája, a Béla futása és Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című, 1793-as alkotása is szerepel a fesztiválon. Az eredeti librettóból szerzett inspirációk nyomán Orbán György komponált új művet Pikkó hertzeg címen, amit a Béla futásával együtt a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben, Anger Ferenc rendezésében mutat be május 19-én az Erkel Színház.

Pikko hertzeg (fotó: Szabadi Péter)

Az évad premierjei közül visszatér Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról, valamint Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben és Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című darabja. Emellett Bella Máté A tavasz ébredése és Solti Árpád La Violetta című művei is megjelennek a MagyarFeszten.

A repertoáron lévő darabok közül újra látható lesz Goldmark Sába királynője és Dohányi A tenor című operája, valamint Bartók A kékszakállú herceg vára és Vajda János: Mario és a varázsló című egyfelvonásosa, míg a balett produkciók közül a Space Fantasy – Barta Dóra Megbolydult bolygó, valamint Földi Béla a Solaris zenéjére készült Marsbéli krónikák című koreográfiája – szerepel ismét a műsoron. A gyerekek számára Tallér Zsófia, Szilágyi Andor és Szöllősi Barnabás meseoperája, a Leánder és Lenszirom, továbbá ifj. Harangozó Gyula és Kocsák Tibor Hófehérke és a 7 törpe című balettje került bele a fesztiválprogramba.

A fesztivál zárókoncertjén első alkalommal lép színpadra Magyarországon René Pape. A német születésű basszista maga válogatta a július 10-i áriaestjének programját, melynek keretében népszerű Verdi és Wagner művek mellett magyar kötődésű darabokra is számítani lehet.

A MagyarFeszt minden napjának délutánján beavató előadásokkal is várja a közönséget: az Operaház harmadik emeleti cukrászdájában a magyar opera- és balettirodalom népszerű és kevésbé ismert műveinek keletkezését, fontosabb részleteit és kulisszatitkait ismerhetik meg az érdeklődők, avatott művészek és zenetörténészek tolmácsolásában.

A MagyarFeszt programkínálata az esemény harminckét napja során mintegy száz előadáson összesen ötvenhat művet kínál a zene és a tánc szerelmeseinek a magyar operatörténet elmúlt kétszáz évéből.

(Forrás: Magyar Állami Operaház, szinhaz.hu)