A fesztivál célja az új modern népopera keresése. Ennek jegyében született A Lutherek című ragtime-opera is. Ebbe nézhetünk most bele.
Kesselyák Gergely fesztiváligazgatótól tudhatjuk, hogy az új modern népopera keresésének célul tűzése óta az idei az a műsor, ami leginkább tükrözi ezt a koncepciót, és a legkövetkezetesebben lehet általa megérteni, mit is szeretne a Bartók Plusz Operafesztivál mondani a világnak. Jól alátámasztja ezt a tényt már a műfajok sokszínűsége is: van tangó-opera, opera-musical vagy – mint a cikk témája A Lutherek – ragtime-opera a június 25-ig tartó fesztiválon.
A Lutherek (forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)
Ittzés Tamás és Lanczkor Gábor darabja az egyik ősbemutatója volt az idei miskolci Bartók Plusz Operafesztiválnak. A műfaj nem új, de ha azt vesszük, hogy előzménye milyen régi, akkor akár újként is felfogható: 1911-ben született az első (és eleddig egyetlen) ilyen darab, melynek szerzője maga a ragtime legismertebb alakja, Scott Joplin volt.
A szinopszis szerint a szerzőpáros minden olyan zenei elemet felvonultat, ami a dzsesszműfajba beleillik: swing, blues, dixieland, gospel, spirituálé, helyenként operettes hangzás, és természetesen ragtime.
Az opera vezérfonala Martin Luther King életéből villant fel mozzanatokat, s laza szálon szövi azokat egybe, híven a ragtime szó jelentéséhez: ,,szaggatott idő”. Az amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos életcélja a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt, de mindig az erőszakmentességet hirdetve. Esküvőjétől haláláig, sőt azon túl vezet a történet, melyben először álmában találkozik az általa nagyon tisztelt, fél évezreddel korábban élt Luther Mártonnal, akivel a második felvonásban – miután a tiszteletest meggyilkolják – egy asztalnál sörözgetnek a mennyországban.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából született az előadás a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Bartók Plusz Operafesztivál koprodukciójaként. Zenei alapját a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játssza, amelynek vezetője maga a szerző, Ittzés Tamás.
A cikk szerzője Dobos Klára
Kapcsolódó cikkek
Martin Luther Kinget és a reformációt hozzák össze Debrecenben
Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”