Kik játszanak a legtöbbet – a vidéki kőszínházakban? FRISSÍTVE!

Megmutatjuk, kiket láthatunk leggyakrabban Békéscsabán, Kaposváron, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szombathelyen, Tatabányán és Zalaegerszegen.

Békéscsabai Jókai Színház

1. Katkó Ferenc – 138 előadás
2. Csomós Lajos – 132 előadás
3. Fehér Tímea – 131 előadás
3. Liszi Melinda – 131 előadás
5. Nagy Róbert – 112 előadás

Katkó Ferenc amellett, hogy rengeteget játszik, színészmesterséget tanít a békéscsabai Színitanházban, valamint rendezőként is dolgozik: az elmúlt évadban például a Balkán kobra című zenés komédiát állította színpadra a Jókai Színházban.

Katkó Ferenc az Egy őrült naplója előadásában (forrás: Jókai Színház)

Békéscsabai elfoglaltsága mellett a Nemzeti Színház Liliomfijában szerepel, illetve az Örök tél című filmben is forgatott tavasszal. Ha hívják és sikerül egyeztetni, máshol is szívesen játszana. Jól bírja a leterheltséget. „Szeretek játszani!” – mondja ezzel kapcsolatban, hozzátéve – „Igaz, néha jobb lenne több időt tölteni otthon, de aki ezt a pályát választja, azt tisztában van annak szépségeivel és hátrányaival”.

Minden időt megpróbál kihasználni a pihenésre, két előadás vagy próba között akár az öltözőben is. Ha jut rá ideje, olvasással vagy pingpongozással töltődik fel. Szeret horgászni és a vezetés is kikapcsolja, amikor egy hosszabb úton autózik egy előadásra, vagy éppen egy előadásról tart hazafelé.

Kaposvári Csiky Gergely Színház

1. Fándly Csaba - 108 előadás
2. Mohácsi Norbert - 84 előadás
2. Nyári Szilvia - 84 előadás
4. Német Mónika - 79,5
5. Kelemen József - 75

Fándly Csaba a Kaposvári Művészeti Egyetem színész szakán végzett 2008-ban, ezt követően lett a kaposvári teátrum tagja.  Ebben az évadban csak kisebb külsős munkái voltak: verset mondott különböző kaposvári rendezvényeken, versmondó versenyen zsűrizett, illetve felolvasásokat tartott.

Fándly Csaba a Kölcsönlakásban (forrás: Csiky Gergely Színház)

Ebben az évadban a színházi feladatok „kampányszerűen” érték, volt két sűrűbb periódusa, amelyek között volt ideje „megnyugodni”. A külsős munkák jobban igénybe vették: „Azt vettem észre, hogy a külsős munkáim sokkal nagyobb terhelést jelentenek lelkileg, talán a szokatlan környezet és a megszokottól eltérő megnyilvánulások miatt” – mondja, hozzátéve – „nincs okom panaszra, mert minden közönséggel való találkozás kicsit fel is tölti az embert”.

„Azt mondják, hogy a színésznek kétszer van baja, ha van munkája meg ha nincs. Ez a tézis igaz és a nem egyenlő mértékű leterheltség okozza nálam is. Ha ezt a sokak által ismert helyzetet jól kezelem: a szüneteket testmozgással, baráti látogatásokkal, színháznézéssel, hazautazással, házimunkával, vágyott semmittevéssel, a dolgosabb periódusokat pedig türelemmel, kellő mértékű esti levezetőkkel, darab-specifikus időtöltésekkel, akkor kiegyensúlyozott évadot élhetek meg, menet közben regenerálódva” – meséli, hozzátéve – „Nyáron meg minden jót tesz, pusztán mert megtehetem. A nyári munkák és workshopok, pedig feltöltik a kreativitás fiókomat”.

Kecskeméti Katona József Színház

1. Dobó Enikő – 126 előadás
1. Orth Péter – 126 előadás
3. Hajdú Melinda – 125 előadás
4. Sirkó László – 114 előadás
5. Pál Attila – 112 előadás

Dobó Enikő sokat dolgozik az anyaszínházi munkái mellet is. A Ciróka Bábszínházban vendégeskedett ebben az évadban az Így volt című interaktív előadásban, tavaly nyáron Jeles András Rossz árnyék című filmjében szerepelt, idén nyáron pedig Vámos Zoltán készülő nagyjátékfilmjében forgat pár napot. Gyakran szinkronizál, amit kifejezetten szeret: „Nagyon élvezem ezt a fajta munkát, teljesen más koncentrációt igényel, engem kifejezetten felpezsdít, amikor a stúdióban lehetek”. Budapesti, és mint elmondta, „ha tehetném, örömmel vállalnék szerepeket budapesti társulatoknál. Egyelőre minden az egyeztetésen múlik, meg hogy legyen felkérés” – fűzte hozzá mosolyogva.

                                      Dobó Enikő és Porogi Ádám a Vőlegény előadásában

„Én alakítottam így az életemet, ezért nem teherként élem meg. Engem az tesz a legboldogabbá, amikor azt csinálhatom, amit szeretek” – meséli a leterheltség kapcsán, hozzátéve – „Azt kell még megtanulnom, hogy hogyan teremthetek egyensúlyt színház és magánélet között. Fontos észnél lennem, mert egy hangom és testem van, amire ezen a pályán nagyon nagy szükségem van és még lesz is, ezért a regenerálódásra több hangsúlyt kell majd fektetnem”.

Ami ezt a bizonyos regenerálódást illeti, a barátaival való találkozások, egy jó mozi, a kutyájával tett kirándulások és amellett, hogy a családtagjait meglátogatja a Balatonnál, az is feltölti, ha egy-egy színházlátogatás után jókat tud beszélgetni barátaival, kollégáival. Ezek mellett utazni is szeret, idén több külföldi országba is ellátogat, jövőre pedig nekivág az El Caminónak. Legkedvesebb szerepe az évadban és talán egész eddigi pályafutásában Kornél volt Szép Ernő Vőlegény című darabjában, amit Szikszai Rémusz állított színpadra Kecskeméten, és amiben Porogi Ádám volt a kedvenc partnere. 

Orth Péter nem nagyon játszik az anyaszínházán kívül, egyedül a Proton Színház Frankenstein-terv című előadásában szerepel, igaz ott immár hetedik éve. Szívesen dolgozna minél több emberrel, „mert kellenek az új impulzusok és mindenhonnan mást lehet megtanulni”, de jelenleg a társulati létezésben lája a fő perspektívát, és mint mondja, „ezért áldozatot kell hoznom”.

                               Orth Péter a Junior Prima Díj 2014-es átvételekor

Amikor egymáshoz képest jól jönnek időben a bemutatók, akkor élvezi a folyamatos munkát, az a nehezebb időszak számára is, amikor összetorlódnak a próbaidőszakok. „Olyankor úgy érzem magam, mint egy élsportoló, aki az eddigi 100, 400, vagy 1000 méter után maratont kell, hogy fusson” – fogalmazza meg az élményt. Kedvenc alakítása a János vitéz címszerepe.

Ami pedig a regenerálódást illeti: „Sokat vagyok a természetben. Olvasok. Sportolok és utazok minél többet. Túrázok biciklivel, gyalogosan, vagy ha összejön, kajakkal. Alszom, amennyit csak bírok, és keresem a barátaim társaságát, amikor csak lehet”.

Székesfehérvári Vörösmarty Színház

1. Varga Lili – 101 előadás
2. Lábodi Ádám – 94 előadás
3. Kerkay Rita – 91 előadás
4. Varga Mária – 83 előadás
4. Keller János – 83 előadás

Varga Lili a Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, idén lett a székesfehérvári társulat tagja. Székesfehérváron kívül  Kolibri Színház Cyber Cyrano című előadásban játszik, emellett ideje függvényében szinkronizál a Mafilmben, és idén forgatott egy dokumentumfilmet is. Mindezek mellett szívesen vállalna egyéb színházi és filmes feladatokat.

Varga Lili a Tizenkét dühös emberben (forrás: Vörösmarty Színház)

Élvezi, hogy ennyit dolgozhat, „ilyenkor élek igazán” – mondja, hozzátéve – „Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy évad végére nem fáradtam el, de egy lélegzetvételnyi szünet is elegendő, én azt nem bírnám elviselni, ha nem lenne ennyi dolgom, akkor biztos csinálnék magamnak”.

„Számomra a feltöltődés az, ha látok egy jó filmet, meg tudok nézni máshol is egy-egy előadást, ha alszom, ha haza tudok néha utazni a szüleimhez, tudok találkozni a barátaimmal, vagy amikor jógázom. De amire mindig futja az időmből: főzni vagy sütni egy jót, az teljesen kikapcsol” – meséli a fiatal színésznő a regenerálódásról.

Szolnoki Szigligeti Színház

1. Kertész Marcella – 187 előadás
2. Molnár Nikolett – 167 előadás
3. Barabás Botond –  167 előadás
4. Jankovics Anna –  158 előadás
5. Gombos Judit –  157 előadás

Kertész Marcella szinte minden este játszik, ám mint elmondta, nemhogy fárasztaná, sokkal inkább doppingolja a sokféle munka, amit Szolnokon kap. Van közöttük olyan előadás, amiben csak egyetlen jelenete van, de olyan is, amit „ő visz a hátán”. Egyáltalán nem bánja, hogy egy helyen játszik. Arról is mesélt, hogy volt az életében 10-12 év, amikor rendszeresen ingázott színházról színházra, de azt nagyon fárasztónak tartja, ráadásul úgy véli, ez a szakmai életvitel igazi műhelymunkára sem nyújt lehetőséget. Inkább az zavarja, hogy a „vidéki színész titokban marad”, mivel kevés a fórum, ahol meg tudná mutatni önmagát és a tudását.

Kertész Marcella és Balázs Péter az Imádok férjhez menni előadásában (forrás: Szolnoki Szigligeti Színház)

Szombathelyi Weöres Sándor Színház

1. Kelemen Zoltán - 144 előadás
2. Kálmánchelyi Zoltán - 142 előadás
3. Jámbor Nándor - 140 előadás
4. Nagy Cili - 139 előadás
5. Endrődy Krisztián - 138 előadás

Kelemen Zoltán alapító tagja a szombathelyi teátrumnak, ahol nem csupán színészként tevékeny, de rendezőként is bemutatkozott már A Herner Ferike faterja, illetve a saját maga által írt Márczius című előadásokban. Mindemellett dalszövegei is megjelentek különböző előadásokban, előadóesteken és koncerteken. „Úgy gondolom, szinte a semmiből, pár év alatt az ország egyik meghatározó színházi műhelyévé tettük ezt az intézményt, amit az első néhány év alapozott meg, melynek, talán szerénytelenség nélkül állíthatom, magam is meghatározó láncszeme voltam” – mesél a kezdetekről.

Ekkor úgy gondolta, hogy „a közös munka teljes embert követel, és nem fér bele a kizárólag saját karriert építő, vagy anyagi javakat szaporító egyéb kikacsintgatás”, amelyet akkor még talán megtehetett volna. A kezdeti, anyaszínházon kívüli lehetőségek a kizárólag szombathelyi munkára való koncentrálás következtében „szépen elapadtak”, de ezt akkor nem bánta, mivel „fantasztikus időszakot élhetett meg a Weöres Sándor Színházban”. „Más kérdés, hogy ez az idealisztikus elképzelés szinkronban volt, illetve van-e, a mai világ trendjeivel, az élet majd feltehetően erre is választ fog adni” – fogalmaz.

                         Kelemen Zoltán

Hogy nem játszik más színházakban, annak a sok anyaszínházi előadás és a Szombathelyre történő koncentrálás mellet még egy oka van. „Kizárólag a valóban „top” színészeknek, alkotóknak, a különböző szakmai, baráti és érdekszövetségi köröknek, valamint a médiumok által felpumpált kollégáknak van átjárási lehetősége egyik helyről a másikra” – meséli Kelemen Zoltán.

Ami a magas előadásszámot illeti, úgy érzi, mind fizikailag, mind szellemileg jó a teherbíró képessége, és igyekszik úgy élni, hogy ez minél tovább így maradhasson. Azonban hogy mennyit játszik egy évadban, véleménye szerint csupán statisztikai adat, mivel nincsenek mögötte a válóban fontos emberi és szakmai minőségek, értékek és élmények, mint amilyen „az invenció, a személyiségen és életismereten átszűrt alakítások súlya, a sok kompromisszum, alázat, megalkuvás, fájdalom, boldog felismerés”. Ahogy „nincs mögötte a munkáltatói bizalom, elismerés, elfogadás, rang mértéke sem, ami meghatározza egy sok mindennek és mindenkinek kiszolgáltatott színész sorsát”.

Szakmai sorsával kapcsolatban vannak hiányérzetei, „köszönhetően részben magának, részben a hazai színházi világ természetének”. Ezzel együtt nem elégedetlen, „még sokat kell dolgoznom, tapasztalnom, tanulnom, végig kell járnom az utam becsülettel, tisztességgel” – vallja.

Januárban született meg első gyermeke, ezért a nyarat a családjával szeretné tölteni. Az évad közben a hozzá közel kerülő előadások játszása, illetve az írás jelentik számára a regenerálódást. Utóbbi „egyszerre terápia, megnyilatkozás, törekvés a feldolgozásra és a megértésre”. Nyáron tervezi végleges formába önteni második verseskötetét. Emellett szeret kerékpározni, zenét hallgatni, a szeretteivel lenni, kirándulni, és „bámulni ki a fejéből és semmi mást nem csinálni, csak lenni”.

Tatabányai Jászai Mari Színház

1. Mikola Gergő - 89 előadás
2. Kardos Róbert - 84 előadás
3. Danis Lídia – 79 előadás

Mikola Gergő a tatabányai szerepei mellett a Pécsi Nemzeti Színház négy futó előadásában is játszott, ráadásul filmekben is forgatott, rendszeresen szinkronizál és reklámfilmekben is szerepel. A következő évadban öt új bemutatója lesz Tatabányán, és mivel „nagyon korrekt és megértő csapat egyeztet a Jászaiban”, a következő évadban is igyekszik számára érdekes külsős munkákat elvállalni.

Mikola Gergő a Sztárcsinálókban (forrás: Jászai Mari Színház)

„Nem a mennyiség nehéz ebben, inkább a logisztikai része okoz fejtörést, kisakkozni, hogy mindenhová odaérjek” – meséli Mikola Gergő a leterheltségről, hozzátéve, hogy volt már keményebb időszak is az életében. Például Pécsen kétszáz feletti előadást is játszott már egy évadban. Évad közben kondicionálótermi edzéssel tartja karban magát, nyáron a párjával és a barátaival próbál minél több időt tölteni.

Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház

1. Szakály Aurél – 155 előadás
2. Bellus Attila – 154 előadás
3. Farkas Ignác – 123 előadás
4. Barsi Márton – 105 előadás
5. Urházy Gábor László – 100 előadás

Szakály Aurél 1995-ben stúdiósként kezdte a pályáját a zalaegerszegi teátrumban. Az idei évadban nem játszott az anyaszínházán kívül, de szívesen megtenné, ha nyílna rá lehetősége. Bármennyire is fárasztó számára a sok előadás és próba, igyekszik „mindig újrafogalmazni az aznapi próbát vagy előadást, hogy ne váljon rutinná, és én se váljak géppé” – mondja. Néha pedig abban a szakmai bonmotban bízik, ami szerint „a fáradt színész jó színész”.

Az ötödik pecsét (balra Szakály Aurél) - Fotó: Pezzetta Umberto

A pihenésről is kérdeztük Aurélt. „Alvás, alvás, alvás, család, barátnő, kutyánk, kollégák, séta, olvasás, zene, tévé, kávé, sör, hosszúlépés, vodka, alvás” – válaszolta, ami az évadot illeti, nyárra mindezt a nyári színházzal és a nyaralással fejeli meg.

Kapcsolódó cikkek

Kik játszanak a legtöbbet – a budapesti művészszínházakban?
Kik játszanak a legtöbbet – a budapesti független társulatoknál?
Kik játszanak a legtöbbet – a vidéki nemzeti színházakban?
Kik játszanak a legtöbbet – az ifjúsági és bábszínházakban?