„Táncos anyanyelvünk a Kárpát-medencében élő népek hagyományos tánckultúrája”
A Budavári Palotakoncertek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kiegyezés/150 című látványos táncszínházi előadásával indul augusztus 3-án. Interjú Zsuráfszky Zoltán koreográfussal.
Hogyan mutatná be a Magyar Nemzeti Táncegyüttest?
Együttesünk táncos anyanyelve a Kárpát-medencében élő népek hagyományos tánckultúrája, ezt a csodálatos és mondhatom, hogy egyedülállóan gazdag, színes táncfolklórt gondoljuk újra mindig egy-egy művészi táncprodukció létrehozásánál. Repertoárunkban a tematikus, illetve nagyszabású történelmi táncjátékok, a népszokások ihlette, autentikus folklórműsorok, mesedarabok éppúgy megtalálhatóak, mint komolyzenei művekre készült táncköltemények, vagy akár a Nemzeti Színházzal közös művek. Egy közös jellemzőjük van, hogy az eredeti magyar népi kultúrát tekintjük minden esetben feldolgozásaink alapjának.
Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes
A jubileumi évfordulón túl miért éppen a Kiegyezés jelentőségét mutatják be produkciójukban?
A magyar történelem nagyon fontos időszaka az éppen 15o éve megkötött kiegyezés, amelyet sokan és sokféleképpen értékelnek, de a paraszti társadalom számára ez az időszak egy jelentős gazdasági fellendülést hozott; a viseletek gazdagodtak, színesedtek, jobban odafigyeltek az egyes tájegységek speciális hagyományaikra, egyre büszkébben tekintettek saját évszázados kultúrájukra, és egyre szívesebben mutatták meg azt a külvilág számára.
Van-e története az előadásnak, vagy kifejezetten ennek az időszaknak a jellegzetességeit kívánják bemutatni?
Vincze Zsuzsa – aki az együttes több darabjának forgatókönyvírója – egy történelmi szálra fűzte fel az előadást. A történet az elbukott forradalom vértanúinak aradi kivégzésétől indul, majd egy allegorikus táncképben folytatódik, amely a forradalom elbukása utáni mély szomorúságot felváltó újrakezdésről szól. Az előadás folyamán felvillan a Kossuth – Deák vita csakúgy, mint Ferenc József királlyá koronázása, amit a pesti Duna-parton keringővel ünnepelnek meg a cilinderes urak és az elegáns hölgyek. A Pest-Buda egyesítése alkalmából „ellejtett” palotással zárul az első felvonás. A második felvonás, amely során eljutunk a Millenniumi Ezredéves Kiállításig, még sok vidám percet és felhőtlen szórakozást tartogat a nézők számára.
Zsuráfszky Zoltán koreográfus és Dr. Vadász Dániel producer
Mi kap hangsúlyt az előadásban, illetve milyen elemek segítik az előadást?
Természetesen a táncok kapnak fő hangsúlyt, legyen az valcer, polka, palotás vagy magyar csárdás, esetleg székely verbunk, de megjelennek a velünk együtt élő népek, nemzetiségek táncai is, svábok, szlovákok, bunyevácok, sokácok, románok mind, akik az Ezredévi Kiállítás Millenniumi falujának vendégei voltak annak idején. Götz Béla díszletterve, M. Nagy Richárd látványterve és Vincze Zsuzsa jelmezei hozzájárulnak az előadás sikeréhez. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a meghívott hagyományőrző együttesek népviseleteinek színes látványa, reméljük, feledhetetlen élmény lesz majd a nézőknek.
Milyen többletet adhat az előadáshoz az Oroszlános udvar és a Budai Vár gyönyörű helyszíne?
Az az utánozhatatlan hangulat, amelyet csak a Budai Vár atmoszférája képes megadni, természetesen emeli az műsor rangját. Nagy örömmel és szívesen jövünk, várjuk augusztus 3-át, várjuk a közös élményt itt a főváros legszebb és legpatinásabb helyszínén.
Forrás: Magyar Nemzeti Táncegyüttes / Szerkesztette: Szinhaz.hu
Kapcsolódó cikkek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.