Vajda Milán: „Nagyon gonosz is tudok lenni”

Interjúról interjúra bomlik ki előttünk Vajda Milán személyisége, akiről az AlkalMáré Trupp idei kiadása szólt. A Magyar Narancs interjújából is színesedik a kép.

Volt már szó Vajda Milánról, akinek az életéről a legutóbb bemutatott AlkalMáté Trupp előadás szólt: (vele készült és részben róla szóló) interjúkat szemléztünk, fotókat is mutattunk a Vajda Milán című előadásról, sőt, az előadásról született kritikákból is szemezgettünk. Mégis azt mondjuk, hogy érdemes elolvasni a vele legutóbb, már az előadás után készült interjút.

Vajda Milán a Vajda Milán előadásában (fotó: Véner Orsolya)

Édesapja, a Katona József Színház nagyszerű színművésze, Vajda László elvesztésének körülményeit már ismerhettük korábbról is, és az előadásban is megjelenítették. A tragikus történet a sok-sok ajtóból álló díszletben is visszaköszön. „Már évek óta biztos voltam abban, hogy a korábbi előadásokhoz képes kissé klasszikusabb színpadi formát választok. Kamaszként fel kellett törnöm az ajtót, én találtam rá a halott édesapámra. Másfelől mindenkinek van köze ehhez a szimbólumhoz. Bizonyos ajtók kitárulnak az ember életében, mások meg becsukódnak” – mesél róla Vajda Milán az interjúban.

Az is kiderül a beszélgetésből, hogy az Örkény Színház színművésze alapvetően magának való ember, ami a mostani közös munkára is hatással volt.  „Jóval többet kellett mesélnem magamról, mint másoknak. Igaz, tizenegy év alatt távolabb is kerültünk egymástól, ritkábban találkozunk” – mondta, hozzátéve – „Felismerésként ért, hogy azon túl, hogy nem beszélek magamról, elbújok. Sokakban van feszültség, tüske amiatt, hogy nem érdeklődöm irántuk, nem keresem meg őket. Én is érzem, hogy többet kellene invesztálnom a kapcsolataimba. Jól elvagyok egyedül, sokszor nem igényelem a társaságot”.

Vajda Milán (fotó: Dömölky Dániel)

Vajda Milán mesélt a főiskoláról is, ami a jó indulás után nem ment neki könnyen. „A legvégére már csak lábjegyzetként lehetett megemlíteni, hogy továbbá végzett még Vajda Milán. Nem tettem bele elég munkát az utolsó évekbe” – meséli, hozzátéve - „Napról napra fogyott az önbizalmam, nagyon lassan dolgoztam fel egy-egy sikertelenséget. Egyszer Szász János tartott castingot a Platonovra. Felolvasta a szereposztást, de az én nevemet kihagyta. Megkérdeztem tőle, menjek-e haza, mire hebegve-habogva mondta, több szerepet összehúz nekem. Mai ésszel úgy látom, ha nem gondolom magamról, hogy én lehetek Platonov, akkor válasszak más szakmát”.

Az elkallódástól az egri pályakezdése mentette meg: „egy év alatt hat bemutatóm volt, köztük két főszerep és fontos, nehéz szerepek sora. Valahogy újra össze kellett raknom magamat” - emlékezik. Mivel édesapja a Katona alapító tagja és markáns művészszemélyisége volt, adódik a kérdés, nem akart-e volna ő maga is a budapesti Katonába kerülni. „Amikor végeztünk, mindenki a Katonába akart szerződni, ez ma sem változott. A Katona talán az ország legjobb színháza. Gyerekként sokszor bámultam fel apámra a színpadon. Szerintem jó ez így, hogy nem kellett ugyanazon a deszkán szerepelnem” – mondja ezzel kapcsolatban.

Czukor Balázs és Vajda Milán a Vajda Milán előadásában (fotó: Véner Orsolya)

Jelenlegi társulatába, az Örkény Színházba egy véletlen folytán került. „Amikor lejárt Csizmadia Tibor igazgatói mandátuma Egerben, felhívott Mácsai Pál, és elmondta, hogy nagyon szereti, amit lát tőlem a színpadon, de jelen pillanatban nem tudna foglalkoztatni. Két nap múlva már azzal hívott fel, hogy „figyelj, most tudnál jönni?”. Csuja Imre betegsége miatt beugróra volt szükség a János királyba. Később azt mondta, amikor feltűntem az Örkényben, olyan voltam, mintha a társulat tagja lennék. És akkor szólt, hogy legyen ez így” – emlékezik minderre Vajda Milán.

Az előadás szerint Vajda Milán jószívű, zárkózott, lassú fiú, ám a valóság a színész szerint nem ennyire kedves, amiről az előadásban is próbált számot adni. „Le akartam rombolni az osztálytársaimban rólam kialakult kedves, aranyos, csendes mackó képét. Nagyon gonosz is tudok lenni az ártalmatlan viccnek szánt beszólásaimmal. Már többször kihívtak emiatt különböző helyeken verekedni. Kálmán Eszter jelmeztervező mondta először, hogy rettenetesen viselkedek a jelmezpróbákon, a világ leghisztisebb színésznőjeként. Ezért is vettük bele a jelmezpróbás jelenetet az előadásba” – meséli az interjúban.

Az interjúból az is megtudható, mi valósult meg a róla szóló előadással kapcsolatos előzetes terveiből, miért került bele az előadásban Molnár Piroska, akit szoborrá meredve idéztek meg, és hogyan éli meg az édesapjával való folytonos összehasonlítást.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Vajda Milán: „Mások pszichológushoz járnak ugyanezért”
Játékos gyerekkor Zsámbékon, mélyebb felnőttkor a Jurányiban - Interjú Máthé Zsolttal
Egyetemistaként játszani tizenegy éve – Kritikák a Vajda Milánról