Kodály Zoltán Székelyfonójához Cakó Ferenc élőben készíti el a darabot megelevenítő homokanimációs előadását a pécsi Kodály Központban.
Kodály Zoltán 1932-ben bemutatott egyfelvonásos daljátéka az erdélyi székelyek népi szövegeire és dallamaira készült. A mű a zeneszerző második színpadi műve, zenei alapját a magyar népdalok jelentik. A darab színhelye egy székely faluban lévő fonóház, főszereplői a háziasszony és a kérője. A történet középpontjában az ő kapcsolatuk izgalmas alakulása áll.
Cakó Ferenc: Székelyfonó
Az előadás homokba álmodott látványvilágát a világhírű Cakó Ferenc élőben varázsolja a nézők elé. A művész különleges hatású homokrajz előadásával szinte minden jelentős nemzetközi fesztiválon fődíjat nyert, köztük a Cannes-i Filmfesztivál Aranypálma díját és a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve díját.
A Székelyfonóra komponált homokrajz előadás teljes mértékben illeszkedik az éppen elhangzó dalbetéthez és szöveghez. Cakó Ferenc egy alulról megvilágított üveglapon készíti rajzát, amelyen jól csúsznak a homokszemcsék. A folyamatosan átalakuló rajzolt világ, a hömpölygő képek sorozata követi a darab cselekményét és ahhoz hasonlítható, mintha egy rajzfilm készülne élőben. Az alkotás az előadás teljes időtartama alatt óriáskivetítőn követhető nyomon.
Cakó Ferenc: Székelyfonó
A daljátékot neves énekművészek viszik színre Romvári Gergely rendezésében, Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas karmester vezényletével. A szereposztásban olyan elismert énekesek hallhatók, mint Gál Erika, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Cseh Antal, a Szegedi Nemzeti Színház szólistája, Wiedemann Bernadett Liszt Ferenc-díjas mezzoszoprán, a pécsi Horváth István tenor, Kriszta Kinga szoprán és Sárkány Kázmér bariton.
A nagyszabású, összművészeti előadáson közreműködik az ország legismertebb szimfonikus zenekarainak egyike, a MÁV Szimfonikus Zenekar; Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa, a Prima Primissima-díjas Budapesti Honvédkórus; valamint a pécsi Misina Néptáncegyüttes. Így a zenészek, a kórus, a táncosok és a homokkép együtt alkot egységes egészet.
A produkció augusztus 25-én, délután fél 7 órai kezdéssel látható a Kodály Központban.
(Forrás: Zsolnay Örökségkezelő)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.