Pillanatok előadásokról, színészekről, hangokról, képekről, beszélgetésekről, személyekről és személyiségekről, de legfőképpen ezek találkozásairól. Fesztiválbeszámoló.
A fesztivál időszámlálója már a 0. napon elkezdődött, vasárnap OFF-programos előadással (Az én kis hűtőkamrám, nagyváradi Szigligeti Színház), a dráMÁzat III. könyvbemutatójával, majd levezetésként és egyben (nem) hivatalos megnyitóként, borkóstolóval.
Az én kis hűtőkamrám
A fesztivál hat napon át tartó programsorozata a színes skálán mozgó magyar és román kortárs előadások mellett hangsúlyt fektetett a kísérő szakmai programokra is, úgy, mint a kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, a délutánonként megtartott T.E.A. (találkozás egy alkotóval), vagy az előadásokat követő dráMÁzó közönségtalálkozók, ami által mélyebb betekintést nyerhetett az érdeklődő alkotásról, háttérfolyamatokról, rendezői koncepciókról, illetve a színészek egyéni tapasztalatairól.
Ezek az események, olyan meghívottak részvételével zajlottak, mint Matei Vișniec, Körmöczi-Kriván Péter, Sebestyén Aba, Biró Réka és Deák Katalin. A Matei Vișniec, román-francia drámaíróval tartott kerekasztal-beszélgetés áthatóan beleivódott a fesztivál mélyszövetébe. A beszélgetés során nemcsak ifjúkoráról, kivándorlásáról, alkotási szokásairól és gondolatvilágáról tudhattunk meg többet, de egy 45 éve elfeledettnek barátság újra kibontakozásának is tanúi lehettünk. Bíró Gábor festőművész és Matei Vișniec író találkozása egy 1972-es Bușteni-i diáktábort idézett meg, melynek kézzel fogható emlékei ajándékként kerültek a meglepődött íróhoz: egy papírzacskó, benne általa készített grafikák. A felismerés megható volt és csendes.
Bíró Gábor és Matei Vișniec
Ez a hangulat övezte az este során bemutatott előadásokat: a dráMÁzat III. Debüt-díjas, Körmöczi-Kriván Péter által írt Kapufa és öngól című darabjának színpadi változatát, valamint a fentebb említett kortárs drámaíró egyik kiemelkedő munkáját Mingránsoook címmel; első alkalommal magyarul, Székelyudvarhelyen.
A premier előadásokat több helyről érkezett, változatos produkciók sora követte: Székely Csaba, :P (Patrupiesute politice), avagy Négy Politikai gyerekdarab, amelyet Sebestyén Aba rendezésében adott elő a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Liviu Rebreanu társulata. A gyerektörténetekbe szőtt, fabulaként megjelenő, ám napjaink politikai helyzetét feszegető előadás leplezetlen erővel ötvözte a felhőtlen gyermekiség és a sokszor indokolatlan megrögzöttségbe torkolló „felnőtt” energiáit.
:P (Patrupiesute politice)
Az elgondolkodtató történet után, következett egy könnyedebb hangvételű produkció, amely Cseh Tamás énekes és Bereményi Géza szövegíró dalait fonta eggyé Rajtammaradt télikabát cím alatt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésznőjének, Gajzágó Zsuzsának egyéni műsorában. Olyan színes színházi produkciók is helyet kaptak, mint Cezar Ghioca és Marius Popa közös munkája, a Leul ra musical, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház társulatának előadásában. A Broadway-t megidéző produkcióban, az illúziók világa közelebbről szemlélve, frusztrációk, depresszió, szenvedélybetegségek és nyert- vagy elveszített barátságok történetei. A felszínes csillogásra vágyók mögöttes világát, kissé másabb formában jelenítette meg az ezt követő előadás, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház: a Stop the tempo, írójának, Gianina Cărbunariunak egyik ikonikussá vált darabja, amely egy elidegenedett létezésükből kitörni vágyó fiatalok alkotta hármas „szenvedéstörténetét” jeleníti meg. Mindkét előadás mély témákat boncolgatott az este folyamán, más-más formában hagyva gondolkodnivalót nézői számára.
Nem történt ez másként a Visky András által írt és rendezett darabbal, amelyet a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat vitt színre. A Pornó, avagy feleségem története őszinteségével és egyszerűségével, valamint Albert Csilla kiemelkedő színészi játékával fogta meg a közönséget. A Kolozsvári Állami Magyar Színház formabontó előadással érkezett a fesztiválra: a Homemade hangos sikernek örvendett a székelyudvarhelyi közönség körében, nem kevésbé az előadás után felszolgált „murok-főzelék”. A kolozsvári társulat produkcióját a Csíki Játékszín előadása, a Portugál követte, amely egy kis elzárt világba, az Irgács nevű faluban élő emberek mindennapjaiba, kalauzolta nézőit.
Pornó, avagy feleségem története
A gyerekek sem maradtak színház nélkül, hiszen a fesztivál részeként több bábjáték közül válogathattak. Az égig érő fa, A néma cipő története, valamint Pöttöm Palkó ímű előadások mesés, kalandos világukkal kedveskedtek a legkisebbeknek, aminek sikerét telt ház és önfeledt kacajok hirdették.
Mindemellett, A színházunk éjszakája elnevezésű esemény is megrendezésre került, éjszakai felolvasószínházzal: Nagy Sári: Szingliségünk története színházi kvízzel, asztalitenisszel, smink- és jelmezpróbával, improvizációs szobával, valamint a színész-zenekar koncertjével és jó hangulattal.
A hat nap színház szórakoztatott, elgondolkodtatott, ráébresztett és nyugtatott, saját mivolta által összehozott és összetartott, tehát az volt, aminek lennie kellett.
(Forrás: Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.