A színésznő a Magyar Nemzetnek mesélt a pályájáról, a váltásokról és arról, hogy nem hajlandó rosszul érezni magát az életkora miatt.
Básti Juli színészcsaládból származik, édesapja Básti Lajos, édesanyja Zolnay Zsuzsanna. Pályáját Kaposváron kezdte, majd 1984-től a budapesti Katonában folytatta. Ezt követően 2003-tól 2015-ig a Nemzeti Színház színésze lett, jelenleg a Centrál Színház tagja, amelyet férje, Puskás Tamás vezet.
Idén lett 60 éves. „A nőknek eleve nehezebb, egy színésznőnek még inkább. A közönség nem szereti, ha az idolok megöregednek. De mivel úgysem lehet mit tenni, ezért úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom vele” – meséli az interjúban az idő múlásával kapcsolatban.
Básti Juli (forrás: 24.hu)
Bizonyos szerepeket azonban értelemszerűen már nem játszhat el a kora miatt. „Színészcsaládba születtem, és már gyerekként tanúja voltam, hogy milyen borzasztóan féltékeny volt egy-egy színész, ha nem kapta meg azt a szerepet, amelyikre vágyott. Megfogadtam, hogy én ezt másképp csinálom majd. Soha nem fogok fúrni senkit, nem megyek fel az igazgatóhoz szólni, hogy de azt a szerepet én akarom. Büszke vagyok rá, hogy sikerült betartani a fogadalmam” – vallja a Kossuth-díjas színésznő.
Volt egy időszak, amikor többek között a „Básti Lajos lánya” kitétel miatt megváltoztatta a nevét. Erre így emlékezik: „A nagyanyám Bojás volt, érettségi idején Bojásra változtattam a nevem. De amikor apám beteg lett, visszaváltoztattam. Tudtam, hogy fáj neki, hogy nem az ő nevét viselem. Egyébként is vicc volt az egész, mert szólítottak, hogy Bojás, és meg sem hallottam. Rövid ideig tartó kamaszkori lázadás: meg akartam mutatni, hogy én is vagyok valaki”.
A legendás kaposvári éveket ő is a magyar színjátszás aranykorának élte meg. „Magyarországon addig színészcentrikus színjátszás volt: egy ember állt a színpadon, és mondta, mondta a szöveget. A legkisebb szerepeket, a tömegjeleneteket is a legapróbb részletekig megtervezték, a csoportos szereplők is olyan tehetséggel, alázattal és találékonysággal vettek részt a közös munkában, hogy arról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni” – meséli, hozzátéve – „Ez szociálisan is teljesen más létállapotot jelentett; egyetlen színész sem úgy játszott, hogy én vagyok a sztár, hanem mint a közösség tagja. A színdarabok pedig az akkori szociális és politikai helyzetre reagáltak”.
Kaposvárról gyermeke születése miatt kellett eljönnie. Korábban elhatározta, hogy nem lesz gyereke, de ez később megváltozott. „Úgy döntöttem, hogy ha színésznő leszek, akkor mégsem lesz gyerekem, mert én nem akarok neki akkora fájdalmat okozni, amekkorát nekem okoztak a szüleim azzal, hogy soha nem voltak otthon. De aztán győztek az ösztönök. Az életem a színpad, még hobbim sincs, de nincs olyan karrier, amelyért az anyaságot kihagytam volna” – mondja el az interjúban.
Básti Juli a Nem félünk a farkastól előadásában (fotó: Horváth Judit)
A Katonát részben azért hagyta ott, mert egy idő után nem kapott olyan főszerepeket, amilyeneket elképzelt és a sok utazásba is belefáradt, ráadásul a fizetés sem volt elég a megélhetéshez. Törőcsik Mari hívta át az akkori Nemzetibe. „Tizenegyen mentünk át a Katonából a Nemzetibe. Olyan hírek jártak, hogy a pénzért szerződtünk, pedig csak arról volt szó, hogy életünkben először annyi fizetést kaptunk, hogy a hónap végéig rendesen meg tudtunk élni belőle” – mesél erről az időszakról.
Hogy a mai világ túlságosan is a fiatalokról szólna? „Nem szeretem azt mondani, hogy bezzeg a mi időnkben, meg hogy ezek a mai fiatalok… Ők is pont olyanok, mint mi voltunk. Szükségünk van a fiatalokra, és én nagyon kíváncsi vagyok rá, ők hogyan látják a világot. Az élet változik; inkább mi, idősebbek tartsuk a tempót” – vallja a színésznő.
Az interjúból az is megtudható, milyen volt magánemberként, apaként Básti Lajos, melyek voltak a legemlékezetesebb szerepei és miért utasított vissza egy filmes felkérést legutóbb.
A teljes interjú itt olvasható.
Kapcsolódó cikkek
Básti Juli hatvanéves
Básti Juli: „Aki szeret, az így is szeret, aki nem szeret, az ezután se fog”
„A Katona vátesz volt, a titkos gyülekezés” – Básti Juli válaszolt
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.