Karcsúsítás vagy ésszerűsítés? Akárhogy is, a szakmával senki nem egyeztetett. A MASZÍN közleményét több színházvezető, alkotó és a Színházi Kritikusok Céhe is aláírta.
Az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő MASZÍN többek között azt nehezményezi, hogy Csíkszereda önkormányzata a 2018 januárjától kötelező közalkalmazotti béremelés miatt átszervezi a helyi költségvetésből működő kulturális intézményeket. A Kronika.ro információja szerint a városvezetés a múlt hétvégi tanácsülésén úgy döntött, hogy hat állást szüntet meg Csíkszereda három kulturális intézményénél, továbbá tizenhárom állást pedig átszerveztek a polgármesteri hivatalhoz.
Csiki Játékszín (forrás: maszol.ro)
Információnk szerint mivel az elbocsájtott színházi alkalmazottak szerződéses alkalmazása nem történt meg, így a Csiki Játékszín előadásai súgó nélkül zajlanak, és többen társadalmi munkában végzik korábbi munkájukat. Ráduly Róbert Kálmán polgármester egy korábbi rádióinterjúban azt a lehetőséget is felvetette, hogy az átszervezések nem csupán a Csíki Székely Múzeumot, a Csíki Játékszínt és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, de akár a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat is érintheti.
A városvezetés elképzelése szerint intézmények összevonásával és a meglévő erőforrások átrendezésével egy jobban átlátható és hatékonyabban működő kulturális rendszer jöhet létre, azonban az eddigi döntéseknél a színházi szakmával történő egyeztetések és tapasztalatcsere elmaradt.
A Magyar Színházi Szövetség közleménye
Alulírottak, a MASZÍN Magyar Színházi Szövetség vezetői és hozzájuk csatlakozó, a csíkszeredai kollégákkal szolidáris intézményvezetők, független színházi alkotók, társulatvezetők és kulturális menedzserek, aggodalommal figyeljük a Csíki Játékszín körül kialakult fejleményeket és sajtónyilatkozatokat, és legfőképpen az ezt a helyzetet kiváltó jelenséget.
Az 1998-ban létrejött Csíki Játékszín, alapítója, Parászka Miklós irányítása alatt az erdélyi, romániai és összmagyar színházi paletta fontos intézményévé vált, amelyben jelentős alkotók fordultak meg. Adott már otthont országos jelentőségű seregszemlének, a 2014-es Ifesztnek is, öt kiadást megélt gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválja, a Lurkó Fesztivál pedig színházaink és bábszínházaink fontos találkozási pontja.
Úgy gondoljuk, hogy az olyan kulturális intézmények, mint a Csíki Játékszín intézménye – akárcsak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, vagy a sajtóban szintén szóbahozott, Bocsárdi László alapította gyergyói Figura – olyan értéket jelentenek, amelynek esetleges szervezeti átalakításához a legnagyobb körültekintéssel, konkrét hatástanulmányokon alapuló előkészítéssel, nem utolsósorban pedig az érintett alapítókkal, menedzserekkel, művészekkel, háttéralkalmazottakkal, a csíkszeredai közönséggel, szakmai szervezetekkel, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű szakértőkkel való elmélyült és alapos egyeztetést, illetve társadalmi konzultációt követően érdemes csak hozzálátni, annak kockázatát elkerülendő, hogy csorbát szenvedjen ezen intézmények évtizedes, kitartó értékteremtő munkája, intézményi autonómiája, és veszélybe kerüljenek eddigi fejlődésük vitathatatlan eredményei.
Mint kulturális menedzserek, társulat- és intézményvezetők, felelős színházi szakemberek, magunk is tisztában vagyunk azzal, milyen nehéz a fenntartó önkormányzatok helyzete olyan esetekben, amikor a törvényalkotó nem rendel központi forrásokat némely, tetemes többletkiadást jelentő intézkedése mellé – legyen szó akár fizetésemelésről, akár az intézmények által az alkalmazottak után fizetendő járulékok növeléséről –, ezen intézkedések finanszírozását pedig kizárólag a helyi vagy megyei önkormányzatokra terheli. A magunk részéről értjük, hogy az ilyen lépésekkel számos kis- és közepes méretű város önkormányzata kerül rendkívül nehéz helyzetbe. Ugyanakkor még a legsúlyosabb válsághelyzetek esetében sem látunk érvényes alternatívát az érintettekkel való őszinte párbeszédre, az alapos, és szakszerű hatástanulmányon alapuló elmélyült előkészítésre, egy közösség legfontosabb kulturális értékeit képviselő intézményrendszer átszervezése esetében.
Ugyanakkor szeretnénk felhívni a kulturális intézményeket fenntartó helyi- és megyei önkormányzatok figyelmét erre az áldatlan helyzetre, és kérjük, hogy amennyiben a kormány intézkedései miatt, valamint saját költségvetési stabilitásuk megőrzése érdekében hasonló lépésekre kényszerülnek, vagyis kulturális intézmények sorsáról kell dönteniük, tegyék azt történelmi felelősségük tudatában, empátiával, a szükséges szakszerűséggel és megfontoltsággal, úgy, hogy ezek intézményi autonómiája, értékteremtő munkája és fejlődési lehetőségei ne csorbuljanak a meghozott intézkedések által.
Egyúttal szeretnénk kifejezni őszinte szakmai szolidaritásunkat is valamennyi csíkszeredai színházi alkotó és táncművész kollégánkkal, e sokféle bizonytalansággal terhelt pillanatban is kívánunk nekik sok erőt, kitartást és töretlen elhivatottságot a csíkszeredai közönség, illetve a színház- és táncművészet szolgálatában kifejtett értékteremtő munkájukhoz!
Tisztelettel,
a MASZÍN Magyar Színházi Szövetség elnöksége nevében:
Balázs Attila, elnök, Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Temesvár
Bessenyei Gedő István, ügyvezető elnök, Harag György Társulat, Szatmárnémeti
Czvikker Katalin, titkár, Szigligeti Színház, Nagyvárad
Nagy Pál, külkapcsolatokért felelős alelnök, Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely
Tapasztó Ernő, belkapcsolatokért felelős alelnök, Aradi Kamaraszínház
(Forrás: Kronika.ro, MASZÍN)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.