Premierajánló – Az emberi lélek sötét bugyrai

A hét általunk ajánlott bemutatói meglehetősen kényelmetlen kérdéseket feszegetnek az emberről – és nem csak írekről, kínaiakról vagy oroszokról.

A jóember Szecsuánból / Katona József Színház, Kecskemét / r: Zsótér Sándor / november 17. 19 óra

Hogy legyünk jók? Hogyan maradjunk emberek egy embertelen világban? Mit kell feláldoznunk azért, hogy jó emberek maradhassunk? – teszi fel a kérdéseit Bertolt Brecht darabja és az előadás alkotói.  Bertolt Brecht drámájában a világ szörnyűségének híre már az istenek fülébe is eljut, akik felkerekednek, hogy bejárva a világot, találjanak egy jó lelket. Talán nem meglepő a hír, hogy a feladat nem egyszerű. Már-már feladják a keresést, amikor útjukba kerül Sen Te, az utcalány, az egyetlen jó ember egész Kínában. Sen Te – engedelmeskedve az isteni parancsnak megpróbál szeretetben élni, de kénytelen rájönni, hogy a jó nem mindig jó, és hogy néha a jó is lehet rossz.

A jó ember Szecsuánból (Fotó: Walter Péter)

Az előadás főbb szerepeiben Trokán Nóra, Fazakas Géza, Nagy Viktor, Szemenyei János és Csombor Teréz látható. Ambrus Mária a díszletért, Benedek Mari a jelmezekért felel, Ungár Juli, aki a darab fordítója is, dramaturgként működött közre az előadás létrejöttében.

Leenane szépe / Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza / r: Göttinger Pál / november 17. 19:30

Martin McDonagh színdarabjai (A kripli, Vaknyugat, A párnaember, Hóhérok) meglehetősen népszerűek Magyarországon. Az ír vidéki élet kulisszái között játszódó történetekben mintha az egymásra utalt nehézsorsú emberek, közösségek, családok számára a feneketlen gyűlölet és feltétel nélküli szeretet ugyanaz az érzelem lenne.

Kuthy Patrícia és Pregitzer Fruzsina a Leenane szépe előadásában (forrás: Móricz Zsigmond Színház)

A Leenane szépe egy kegyetlen, erős akaratú anya és az ő megzavarodott, de nem kevésbé kegyetlen és erős akaratú lányának hátborzongató, véres és mégis kacagtató története, akik az világ végén, a falutól és a világtól is elzárva magukra maradnak egy kis házban. „Tragikomédia, vagy inkább olyan tragédia, amit muszáj végig nevetni. Nincs benne semmiféle újítás, modernnek, formabontónak távolról sem nevezhető, talán még azt is ráfoghatjuk, hogy kissé melodramatikus. Csak éppen a maga módján tökéletesen megírt, hibátlan ritmusú darab, ritka jó dialógusokkal és sűrű, eredeti fekete humorral” – mondta a darabról Upor László műfordító.

A nyíregyházi előadást Göttinger Pál állítja színpadra Pregitzer Fruzsina, Kuthy Patrícia, Nagyidai Gergő és Martinkovics Máté szereplésével. A díszlet Ondraschek Péter, a jelmeztervek Cselényi Nóra munkái.

O.márkiné / Trojka Színházi Társulás / helyszín: Jurányi Ház / r: Soós Attila / november 17. 20 óra

Heinrich von Kleist: O. márkiné című elbeszélésének története a teljes kiszolgáltatottság metaforája. Ocsmány, szentimentális és abszurd egyszerre. Elalélt állapotban megerőszakolja az a férfi, aki előzőleg kimenti öt erőszakoskodó férfi karjaiból egy erőd elfoglalása során. Hónapokkal később a nő ráébred arra, hogy gyermeket vár, mire a családja kitagadja, hiszen bár várandós, de nem tudja megindokolni, hogyan esett teherbe. Ezek után felad egy hirdetést, hogy jelentkezzen az a személy, akitől gyermeket vár.

Soós Attila az O.márkiné előadásában (fotó: Robert Dohar)

„Mint az eddigi anyagválasztásokban, most is az egyik létrejött anyag megszülte a következőt, jelen esetben az Orlando az O. márkinét. A próbafolyamat egy váratlan, de mégis logikus pontján ez a szülés magától történt meg: az Orlando második felvonásában Lady Orlando a szexuális bántalmazását követő pillanatban teljesen váratlanul karóráért kiált. Abban a pillanatban szülte meg Lady Orlando O. márkinét” – idézi fel az előadás ötletének születését Soós Attila rendező.

Az előadást Szász Anna dramaturgi segítségével Soós Attila írta színpadra és rendezte. Az előadás szereplői: Nagy Dóra, Bárnai Péter és Soós Attila.

A sötétség hatalma / Budaörsi Latinovits Színház / r: Alföldi Róbert / november 18. 19 óra

Lev Tolsztoj drámája a világ végének legvégén játszódik, nem elég, hogy Oroszországban, de még csak nem is a szikrázó Pétervárott vagy a titokzatos Moszkvában, hanem falun, a nyomor és a reménytelenség tanyáján, ahol az Isten szentkép a falon, az Ördög pedig a vodkásbutykos mélyén lakozik, onnét szédíti az esendő emberi lelket, és ébreszt benne olyan indulatokat és olyan érzelmeket, amiket nem tudnak kezelni, akiket itt engedett megszületni a balsors – olvasható az előadás színlapján.

A szereplők között a társulat tagjai – Spolarics Andrea, Ilyés Róbert, Bohoczki Sára, Bregyán Péter és Páder Petra – mellett vendégként Balsai Mónit, Brasch Bencét, Székely B. Miklóst és Palugyai Sárit láthatja a közönség. A darabot Radnai Annamária fordította újra a színház számára, a díszletet és a jelmezt a nemrég Junior Prima díjban részesült Zöldy Z Gergely tervezte.

Az előadás imázsképe (forrás: Budaörsi Latinovits Színház)

Alföldi Róbert rendezése úgy tűnik, szintén nem fog szűkölködni a sötét tónusokban. „Csodálatos és szörnyű a darab: rengeteg feladat van benne, és megrendítő a történet” – mondta a készülő előadás kapcsán Brasch Bence. „Nézni se lesz könnyű, de ha ez vigasztalja a nézőket, akkor játszani se lesz könnyű. Úgyhogy viszonylag sötét estére készülünk, remélhetőleg közülünk mindenki túléli” – fejelte meg Spolarics Andrea. Alföldi Róbert rendező azonban mindenkit megnyugtat: „Jó lesz” – üzeni.

Kapcsolódó cikkek

Alföldi Róbert szörnyű és csodálatos darabot rendez Budaörsön
A nap fotója – Alföldi Róbert a játékostól a pengeszájig
„Lady Orlando szülte O. márkinét” - interjú Soós Attilával