„Mindketten tudják, hogy nincs mórikálás”

Vida Péter színész tizennégy éves lánya és kilencéves fia rendszeresen szerepel tévében és színpadon is. Most a Mary Poppinsban éppen testvéreket játszanak. Interjú.

Gyakran kóstolnak bele színészeink gyermekei a színjátszásba akár már kisgyerekként, de sokan felnőttként is követik a szülő pályáját. Mondhatnánk erre, hogy persze, pedig a dolog messze nem ilyen magától értetődő, sok színész szülő annyira félti ettől a hivatástól a gyermekét, hogy egyenesen eltiltja tőle. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekszínészkedést általában nagyon nehéz összeegyeztetni a tanulással.

Vida Sára már négy éve játssza Jane Banks szerepét a Madách Színház Mary Poppins című előadásában, Vida Bálint pedig a Pesti Magyar Színház  Valahol Európában című produkciójában Kuksit alakítja. Mindketten szerepelnek az M2 Hetedhét kaland című műsorának a főzőcske rovatában. Most pedig Banks testvérekként négy alkalommal együtt szerepelnek a Mary Poppinsban.

Vida Sára, Vida Péter és Vida Bálint (fotók: Szabó Andrea)

Sok színházi ember gyermeke választja a színházat felnőtt korban is foglalkozásául, akik szinte kivétel nélkül azt mondják, hogy ők egyáltalán nem terelgették erre a gyermeküket, sőt a legtöbben inkább ellenezték, de minimum féltették ettől. Nálatok hogyan van ez?

Azt mondtam: nem fogom beédesíteni a gyümölcsöt azzal, hogy tiltom. Nem beszélhetek nekik a szakmám „borzasztóságairól”, mert hiteltelenné válok, hiszen közben ez foglalkoztat, látják, hogy ezt csinálom, ebből élünk. Legelső alkalommal, amikor Sárát hívták, felmerült hogy engedjük-e el; akkor hosszú gondolkodás után döntöttünk úgy a feleségemmel, hogy miért ne, próbálja ki!

Más kérdés, hogy Sárának csecsemőként még a fürdetési ideje is 22:30-kor volt, amikorra hazaértem előadás után. Persze, hogy színházi gyerek, Frici bácsi, Szacsi bácsi, Micu bácsi neki nem Hollósi, Szacsvay, Benedek művész urak, hanem barátok. Molnár Piroskától kapott kicsi angyalkát karácsonyra: számára ez természetes közeg. Az öccse meg abba született bele, hogy a nővére játszik, szinkronizál, forgat – neki is megjött a kedve. Pláne fiú, úgyhogy még van benne versenyszellem is.

Mindketten rendszeresen szerepelnek tévéműsorokban, színházi előadásokban. Hogyan tudod menedzselni a gyerekek media- és színházi karrierjét? Illetve milyen szakmai tanácsokat tudsz nekik adni?

A logisztika egyértelműen a feleségem reszortja: Bálintnak szolfézs, dob, énekóra; Sárának szolfézs, zongora, sztepptánc, plusz a szinkronok, színházi próbák és előadások, forgatások meg az iskolai versenyek, Bolyai, Zrínyi, Kenguru. Andi naptára színkódos és időpontokkal teli.

Menedzselés? Egy szakmai tanács van: őszinteség. Amikor a tévében főzőcskéznek, akkor önmagukat adják, de ott is és a szerepekben is a hitelesség a legfontosabb. Persze minden lány nézi magát a tükörben, Sára is ki-ki nézett a monitorra a Jóban Rosszban legelső forgatási napjain, megbeszéltük és aztán már nem. Belerázódott, figyelt – otthoni beszélgetés csak a húzós témák miatt volt, de erre előbb-utóbb úgyis sor került volna. Nem engedtük, hogy visszanézze magát, hogy ne zavarja meg a külcsín és a saját hangján szólaljon meg. Mindketten tudják, hogy nincs mórikálás.

Ebben az esetben a gyerekeknél még a színházi, televíziós elfoglaltságok és a tanulás összeegyeztetése szokott probléma lenni. Ti hogyan tudjátok megoldani ezt? Nem mennek a szereplések az iskola rovására?

Szigorúan az iskolával mellérendelő viszonyban tevékenykedhetnek. Inkább felkéréseket mondunk le az életük, a gyerekkoruk, az egészséges egyensúly miatt. Nem is akarnak színészek lenni így, hogy megadatott nekik kipróbálni. Mindenhova az édesanyjuk, Szabó Andi viszi őket, nem szerettem volna, hogy a nevem akár negatív, akár pozitív módon befolyásolja a megítélésüket. A saját teljesítményük a referencia. Mostanában nagyon nagy élmény, hogyha szinkronban, színházban mosolyogva, kitárt karral jönnek felém és gratulálnak: az már nem nekem szól, hanem valamelyik gyerekemnek.

                  (Vida Bálint és Vida Sára az előadás jelmezeiben)

Andi osztja be az idejüket, egyéni és csapat-versenyeken ugyanúgy indulnak, angolul és magyarul is. És az órai tananyagot megkapják az osztálytársaktól, ha hiányoztak, hogy le ne maradjanak, és Andival bepótolják. Bálinték most Bolyai nyelvtan versenyen lettek másodikak csapatban, Sára pedig vitaversenyt nyert Velencén angol nyelven, amiből felsőfokú nyelvvizsgát tett. Magyar kétnyelvűt és Cambridge-i egynyelvűt is. Én nem hogy nem tudom kikérdezni, de már nem is értem, amit mond. Most a német középfokra készül. Volt az év alsósa, a legtöbb versenyeredményt elért diák. Ez a feleségem maximalizmusa mellett természetesen az osztályfőnökeik, a tanítók és tanárok érdeme, ill., hogy a Városligeti Magyar- Angol Kéttanítási Nyelvű Általános Iskola vezetése messzemenően támogatja tanulóik iskolai és iskolán kívüli előmenetelét.

Bálint most négy alkalommal lép fel a Mary Poppinsban Sárával. Hogyan került éppen ő képbe? Elképzelhető, hogy egyszer majd mindhárman egy színpadon álljatok?

Négyszer szerepel a nővérével együtt és még hét alkalommal fog a többi Jane-nel. Sára már játszott a 200. előadáson és most decemberben jön a 300. Bálintot bő egy éve kiválasztották erre a szerepre és a Nyomorultakra is tartaléknak, aki majd idővel beáll. Szirtes Tamás és Kocsák Tibor tanár urak most döntöttek úgy, hogy megérett rá. A Magyar Színház Valahol Európában előadásának Kuksijaként már sikerrel énekelt és játszott nagyközönség előtt. A Madách Színházban Bencze Ilona (aki a darab játékmestere és utánpótlás felelőse is egyben) ötletére merült fel, hogy mielőtt Sára kinövi a szerepét, a testvérek lehetnének a darabbeli „Cseresznyefa utcában” is testvérek.

Én nem tudom, mit hoz a jövő. Leginkább annak örülnék, ha a fiam vezette óriásgépen repülhetnénk majd Andival egy amerikai orvos-kongresszusra, meghallgatni a lányom soron következő angol nyelvű előadását.

Tudjátok már mi szeretnétek lenni, ha majd „nagyok” lesztek? El tudjátok képzelni, hogy színházban dolgozzatok felnőtt korotokban is?

Vida Sára: Még nincs pontos fogalmam arról, mi szeretnék lenni, ha felnövök. Bár már volt róla szó, hogy ügyvéd vagy orvos. A színészetet mint hivatást nehezen tudom elképzelni, inkább hobbinak gondolnám. Mármint nagyon szeretek a színházban lenni és forgatni is, de ez inkább szenvedély. A Fazekas Gyakorló Gimnáziumba szeretnék menni, természettudományra.

Vida Bálint: Én el tudom képzelni a színházat, de pilóta szeretnék lenni, mert már van olyan, hogy valaki színész is, meg pilóta is, és dobolni is szeretnék. De az életem a pilótaság!!!

Hogyan tudjátok az iskolát összeegyeztetni a fellépésekkel és a televíziós szereplésekkel?  

Vida Sára: Nálunk az első szabály az, hogy ha hiányzunk az iskolából, rögtön bepótoljuk és felkészülten csatlakozunk vissza a többiekhez. Természetesen vannak nehezebb napok, amikor anya a kocsiban adja oda nekünk az ebédünket, amit még otthon kiporciózott, de más napokon teljesen normális az életünk. A második szabály az, hogy csak addig folytathatjuk ezeket a tevékenységeket, amíg kitűnő tanulók vagyunk. Ez eddig mindkettőnknél teljesült. Nálunk nagyon fontos, hogy a tanulás legyen az első, és ezt ne felejtsük el Bálinttal.

Vida Bálint: Nehéz is, és eléggé fárasztó is, de kibírható. Én nagyon élvezem a színházat.

Hogyan készültél fel erre a szerepre?

Vida Bálint: Néztük a DVD-t, megtanultam a szöveget, anyukám a nappaliban végigmutatta, hogy mit kell csinálnom. A testvérem sokat segített. Kész lettünk az első felvonással, de bevallom, hogy a másodikkal nem vagyok még annyira tisztában. De nem félek, mert a Sára ott van mellettem.

Milyen érzés valódi testvérekként játszani testvéreket? 

Vida Sára: Érdekes volt, hogy Bálintra pont úgy tekintettem, mint általában, csak most Michaelnek szólítottam. Természetesen néha össze szoktunk kapni, de most a cél érdekében megállapodtunk, hogy ilyen nem fordulhat elő. Bár így is becsúszott egy kis civakodás. Szerintem a két legjobban sikerült jelenetünk 23-án csütörtökön az összeveszés volt, meg persze az ölelkezés. 

Vida Bálint: Nagyon jó érzés, és amikor ő már nem játssza majd, én tovább viszem a hagyományt, hogy a második felvonás kezdése előtt ráülök a lépcsőkorlátra. Ez a „Vida-hagyomány”!

A nővéreden kívül kik segítettek neked a legtöbbet a próbákon?

Vida Bálint: A táncokban Zsenya (Vasilenko Eugenia – a szerk.). Nagyon jó volt, a kedvencem a „SZ-U-P-E-R”, a Szuperfeno!

És annak is örülök, hogy a Rocksuli felkészítőjében részt vehetek, mert imádok dobolni, és ott van a Feri bácsi, aki a Mary Poppinsban dobol és ő tanít minket. És a Bencze Ica, akivel próbáltam, ő az egyik Corry néni. Mindig megölel előadás előtt, és amikor nagyon izgultam, megpuszilt és szerencsét kívánt. Az egyik próbán elfelejtettem bevinni a távcsövet, és amikor azt mondom: „Kölcsönadom a távcsövem! ”, akkor nem volt nálam, ezért azt mondtam, „Az ágyon felejtettem a távcsövet! ” – ezen nagyot nevettek, és Ica azt mondta, hogy “Rendben, majd az előadáson ne felejtsd ott!”.

Amikor pedig az egyik próbán, amikor csináltam egy vicceset, és akkor is nagyon nevettek, Szirtes Tamás megkérdezte, „Tán csak nincs színész a családban?!? ”

Török Ákos