Premierajánló – Egyedül nem megy?

Az általunk ajánlott bemutatók nem csupán erre adhatnak választ, de egyikükből az is kiderülhet, hogyan lehet eltáncolni a reformációt.

Solus Christus / Duna Művészegyüttes / helyszín: Várkert Bazár / r: Juhász Zsolt / december 7. 19 óra

A táncszínházi előadás központi gondolata, hogy a reformáció értékei nem muzeálisak, hanem elevenek, jelenünkben is valóságosak, hatnak cselekedeteinkre, valamint ön- és valóságismeretünkre. Minimum érdekes, hogyan lehet táncszínpadra vinni mindezt. Az előadás rendezője Juhász Zsolt, a benne résztvevő koreográfusok Juhász Zsolt mellett Furik Rita és Mihályi Gábor. Az előadásban szerepel a Göncöl Zenakar, közreműködik az Efrém Férfikar és Mikó Dávid. 

Solus Christus

Élettörténetek.hu – A mi Józsink, Erzsike / Orlai Produkciós Iroda / helyszín: Mozsár Műhely / r: Keresztes Tamás, Pelsőczy Réka / december 8. 19:30

Az Orlai Produkciós Iroda színházi sorozatában eddig négy monodráma látott napvilágot. A sorozat minden darabja egy-egy igaz történeten alapul.  Lengyel Nagy Anna, a szerző, egész életében mániákusan gyűjtötte kis emberek nagy történeteit. „Negyven ​​éve beszélgetek velük. Civilek, névtelenek, ismeretlenek” – mondja a szerző. Pelsőczy Réka vezetésével színész-rendező párosok állítják elénk a hétköznapi emberek egyéni, mégis mindannyiunkhoz szóló, különleges történeteit.

Lázár Kati, Epres Attila (forrás: Orlai Produkciós Iroda)

A legújabb két monodráma egyikét Keresztes Tamás állítja színpadra és Lázár Kati szerepel benne, a másikat Epres Attila adja elő Pelsőczy Réka rendezésében. „Mi is kell ahhoz, hogy egy, sokáig állati sorban tartott kisember a saját(!) csillogó Mercedesét vezethesse? Hogy - egy adott pillanatban - ő parancsolhasson a rettegett Vezérnek?  Hogy megforduljon a világ?  Hogy mi kell hozzá? Kelet-Európa újkori történelmének összes  fintora. És ahhoz mi kell, hogy egy egyszerű parasztasszony képes legyen kikaparni  a gyerekét a biztosnak látszó halálból? Zsigeri őserő, vak zsigeri hit, nem kevés csoda, meg, talán, alkalmanként egy-egy kisfröccs” – áll a színlapon.

Csongor és Tünde / Miskolci Nemzeti Színház / r: Szőcs Artur / december 8. 19 óra

Vörösmarty Mihály drámai költeménye nem igazán adja magát színpadra, nem véletlen, hogy igazán jó előadás alig-alig (sem) születik belőle. Annál izgalmasabb minden kísérlet. „Az ember folyton döntések előtt áll; a rossz előérzet és a jövőtől való félelem mindannyiunkat megbénítja olykor. Ilyenkor jó elmerülni Vörösmarty fantáziavilágában, ahol a szereplők céljai és nehézségei nem állnak távol a miénktől. A boszorkányok, jósok és varázslatok birodalmában a legmagasabb filozófia sejlik ki és tölti fel az ember lelkét. És felteszi a mindannyiunkban állandóan zakatoló kérdést: hol van a boldogság, melyben az ember kielégülhet?” – áll az előadás színlapján.

Csongor és Tünde (fotó: Éder Vera)

A díszletekért Árvai György, a jelmezekért Szűcs Edit szavatol, ami már önmagában különleges látványvilágot sejtet. Csongort Bodoky Márk, Tündét Prohászka Fanni játssza. A főbb szerepekben Nádasy Erika, Lajos András, Tenki Dalma, Farkas Sándor, Kokics Péter és Somhegyi György lesz a társa.

Két nő / Játékszín / r: Cseh Judit / december 8. 19 óra

Szakonyi Károly 1970-ben írt Adáshiba című darabja nem ismeretlen a színházba járók között, sok teátrum állította már színpadára és több nyelvre lefordították. A szerző azóta is rendszeresen ír, ám színdarabban már régen nem jelentkezett. Mindezidáig, ugyanis ezt a darabot a Játékszínnek írta, amelyet felolvasószínházi formában, Tóth Enikő és Zsurzs Kati közreműködésével korábban már láthatott is a teátrum közönsége.

Zsurzs Kati, Tóth Enikőp és Szakonyi Károly az olvasópróbán (fotó: Juhász G. Tamás)

Cseh Judit rendező is velük, Tóth Enikővel és Zsurzs Katival állítja színpadra a darabot. A díszletek Krisztovics Sándor, a jelmezek Fekete Györgyi tervei alapján készülnek, az előadás dramaturgja Lőkös Ildikó.

Macskajáték / Csokonai Színház, Debrecen / r: Szabó K. István

Örkény István darabja mindig jó alkalom két színésznőnek a jutalomjátékra, és mindig kell hozzá két kiváló színésznő. Debrecenben ez a két színésznő Ráckevei Anna és Kubik Anna.

Furcsa ez az örkényi panoptikum. Itt a magány a közös nevező. Nem az öregedés, hanem a fölöslegessé válás a kétségbeejtő, a fojtogató … a vérlázító – vallja a darabról a rendező, Szabó K. István. A két Anna játszótársai az előadásban: Oláh Zsuzsa, Majzik Edit, Újhelyi Kinga, Miske László, Jámbor József, Pál Hunor és Janka Barnabás.  

Leonce és Léna / Nézőművészeti Kft és Szkéné Színház / helyszín: Szkéné Színház / r: Rába Roland / december 9. 19 óra

Ha nem lenne negatív felhangja a sztár szónak, akkor most nem csupán pazar szereposztásról beszélnénk az előadás kapcsán. A két királyi sarjat Simkó Katalin és Kovács Krisztián alakítják a Büchner darabból készült előadásban. Partnereik Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Parti Nóra és Katona László.

                Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Simkó Katalin és Kovács Krisztián az olvasópróbán (fotó: Mészáros Csaba)

Egy mulatságos nevű, parányi ország tétlen királyfija elfut az államérdek diktálta kényszerházasság elől, hogy aztán némi bolyongás után, önszántából belefusson eredetileg kijelölt menyasszonya karjaiba – ami a történetet illeti. „Ez a darab páratlan a komédia történetében, az üresjárat céltalan zakatolása ritkán kísér végig ilyen kitartóan vígjátéki mondatokat. A történet lényege valami iszonyú, fájdalmas, keserű diszharmónia, melyet felismerni a legfőbb dolog, de úrrá lenni rajta képtelenség. Ez a képtelenség voltaképpen a komédia tárgya” – vallja a darabról Walkó György irodalomtörténész