Az énekesnő, színésznő és rendező álomszínházként állítja színpadra Freud Álomfejtését a Zsidó Művészeti Napokon.
2018-ban is megrendezik a Zsidó Művészeti Napokat (ZsiMü) Budapesten. Az eseménysorozatra május 28. és június 10. között kerül sor. A közönség – a ZsiMü történetében először – bérletet is vásárolhat, amely három meghirdetett programot foglal magában. A bérletes előadások egyike Kováts Kriszta Álomfejtés – zenés freudizmus című produkciója. Ennek kapcsán mesélt Kováts Kriszta.
Kováts Kriszta
Az előzetesen kiadott sajtóközlemény a 2018-as, Álomfejtés című műsoroddal kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy egyáltalán meg lehet-e zenésíteni Freudtól az Álomfejtést. Meg lehet?
Úgy gondolom, igen. Természetesen szabad asszociációval.
Kinek az ötlete volt, hogy Freud lélektani alapművéből kiindulva alkossatok egy zenés produkciót?
Fábri Péter találta ki. Különböző típusú álmokról van szó, amelyeket Péter dalszövegek formájában újraértelmezett. Nagyon megtetszett nekem ez az elrugaszkodás, és Szirtes Edina Mókusnak is, aki izgalmas, mai zenét komponált a szövegekre. Péter huszonkét dalszöveget írt, ezek közül tizenötből készült dal. A többi is isteni, lehet, hogy azokat majd prózában mondjuk el Farkas Gábriellel.
Milyen előadásra számítsunk?
Ez egy koncert lesz, amin Gábriel egyrészt énekesként működik közre, másrészt, és ez talán még izgalmasabb, rajzolni fog élőben. Ennek van előzménye: együtt dolgoztunk az Arany-óra című produkcióban, ahol Gábriel Arany-balladákra rajzolt. Ő nem csak remek énekes, hanem diplomás képzőművész is. Nagyon izgalmas nézni, ahogy rajzol. Odaül a színpad szélére egy iPad-del, és egy kivetítőn rögtön látjuk, hogy mik jutnak eszébe arról, amit éppen hall. A megzenésített álmokat is élő rajzzal fogja követni.
Híres álmokról (Szent József álma) és híres álmodókról (Einstein, Magritte, Szabó Lőrinc) is hallunk majd dalokat. A rajzok egy része improvizáció lesz, de biztosan sok mindent meg fog mutatni előre, amiről majd elbeszélgetünk. Ezek a dolgok most még nagyon képlékenyek, hiszen csak a felkészülés idejében vagyunk. De a zenei anyag már készen van, és azon dolgozunk, hogy hangfelvételt készítsünk a dalokból. Nagyon szeretnénk, ha az előadás egyben lemezbemutató koncert is lenne.
A Kováts Kriszta Kvintett (fotó: Németh Dániel)
Van-e valamilyen kontroll, mielőtt bemutatnátok az előadást, van-e például művészeti vezető a ZsiMü-n?
Úgy gondolom, már tartunk ott a saját művészi pályánkon, hogy ne kelljen kontroll. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne mutatnánk meg a barátoknak a dalokat és ne hallgatnánk meg a véleményüket, de hogy mi kerüljön színpadra, vagy azt hogyan fogjuk megvalósítani, abba más nem szól bele. Én irányítom a zenekaromat, magam szoktam színpadra rakni a koncertjeimet, mint ahogy rendezek is. A látvány, a világítás, a vetítés, a dalok sorrendje, az, hogy mikor jön próza, mikor következik csak kép, mind a rendezés része, amit én csinálok.
Milyen múltra tekint vissza a kvintetted?
2014-ben alakult, amikor a Budapest bámészko című anyagot csináltuk Nádasdy Ádámmal. A Kováts Kriszta Kvintett tagjai: Lázár Zsigmond billentyű és hegedű, Schneider Zoltán gitár, vokál, Csuhaj Barna Tibor nagybőgő és vokál, Perger Guszty ütőhangszerek, valamint én, aki énekelek. A Budapest bámészkóból csináltunk egy könyvet CD-melléklettel, a dalokhoz Nádasdy Ádám írt személyes történeteket. Ezzel az anyaggal rögtön kimentünk turnézni Amerikába, ott élő magyarokhoz, és ez jól össze is hozta a zenekart.
Utána csináltuk a Magyar flódnit Nyáry Krisztiánnal, amit azután, hogy a ZsiMü-n bemutattuk, bevittünk a Madách Színházba, és sokfelé jártunk vele Budapesten és vidéken is. Ezután következett a Játékok és szerelmek, ez Nyáry Krisztián írásaival együtt könyv+CD-ként is megjelent. Ebben szerzőként is aktívan részt vettek a zenekar tagjai: ők írták a dalokat. A Játékok és szerelmek még most is megy a Madách Stúdiójában. Jövő júniusban pedig jön az Álomfejtés.
A Kováts Kriszta Kvintett koncertje
A szervezési munkákat te végzed, vagy van menedzsered?
Nem mondom, hogy nem lenne jó, ha lenne menedzser, mert sokkal jobban szeretnék már csak énekelni, játszani, rendezni, de még nem jutottam el oda, hogy másra hárítsam a szervezési feladatokat. Ha valahogyan el akarja juttatni az ember a produkcióit a nézőkhöz, akkor kénytelen azokat, illetve a zenekarát maga menedzselni. A Kalákát negyven éve Gryllus Dániel menedzseli, igaz, nála jobban nem is csinálhatná senki.
A ZsiMü egészét milyennek találod?
Szerintem Vadas Vera istenien csinálja. Az a tudás, ami a fejében van, az a hihetetlen energia, kitartás és lelkesedés, az a kapcsolatrendszer, amivel bír, biztos záloga a sikernek. Tök mindegy, hogy ZsiMü-nek hívják-e az eseményt vagy másnak, azt is ki lehetne írni, hogy Vadas Vera-fesztivál, mert az ő személyisége a döntő. Külön öröm, hogy minden évben megadja azt a lehetőséget, hogy egy-egy újabb programot csináljak. Nyilván amúgy is csinálnék, de az, hogy van egy kitűzött produkció, ami Verát ismerve biztosan ,,el is lesz adva”, lesz rajta értő közönség, nagyon feldobja az embert. Megtisztelő, hogy Vera bevett a ZsiMü-bérletbe is.
Milyen közönséget tekintesz értőnek?
Leginkább az jellemzi, hogy kíváncsi. Kíváncsi rám és a zenekaromra, kíváncsi arra, hogy Szirtes Edina Mókus mit csinált már megint velem együtt. Mókussal elég régóta dolgozunk együtt, mindig vele írattam a zenét a rendezéseimhez, és mindig kitalálunk valami újat. Gondolom, főleg azok jönnek el az előadásra, akiknek már van tapasztalatuk rólunk, látták például az Arany-órát, a Tao Te Kinget, és érdekli őket, hogy na, most éppen mi fog születni. Igényük van rá, hogy kövessék a produkcióinkat.
Fábri Péterrel hány éve dolgoztok, illetve éltek együtt?
Harminckét éve, kimondani is sok. De nagyon izgalmas, hiszen ő alkotó, én előadó vagyok, inspiráljuk és kiegészítjük egymást. Én meg tudom valósítani azt, amit ő megír. Péter fantasztikus szövegíró, nem is kívánhatnék jobbat nála, így aztán nagyon jó dolgokat tudunk együtt csinálni.
Az interjút L. Horváth Katalin készítette.