Felix Salten erdei története január 18-tól látható, de lesz Esti mese felnőtteknek, interaktív bevezetés a bábművészetbe, és Marék Veronika-kiállítás nyílik a hónap végén.
A vén tölgyfa tövében egy tavasszal őzgida születik. Az ifjú herceg lábra áll, megteszi első bizonytalan lépéseit, elkezdi felfedezni a világot maga körül. Először a tölgyfát, majd a mezőt, végül az egész erdőt. Megismerkedik a bőbeszédű szajkóval, a hiú fácánkakassal, a károgó varjúval. Barátja lesz a mókus, a macskabagoly és a többi fiatal őz. Megtanulja, mi a játék és mi a veszély. Ahogy a tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, az őszből tél, Bambi is változik: kinő az agancsa, és az egykori kisgyerekből fiatal felnőtt lesz. Megismeri a szerelmet, legyőzi az ellenfelét, megtanul egyedül járni az erdőn. Megérti az élet nagy körforgását.
Bambi (próbafotó - Fotó: Éder Vera)
A Felix Salten regényéből készülő előadásban – amelyet Szilágyi Bálint rendez, a látvány tervezői Árvai György és Szűcs Edit – a sűrű erdő, a tágas rét, az évszakok örök körforgása mind belefér egy gyerekszobába. A költői és humoros felnövéstörténetben, amelynek címszerepeit Márkus Sándor és Teszárek Csaba alakítja, pedig minden, a világot épp felfedező gyerek és minden, az erdőn már egyedül járó felnőtt magára ismerhet. A Bambi premierje január 18-án este 6 órakor lesz, amelyet 16:30-tól megelőz a Színház című folyóirat bábos fókuszú lapszámának bemutatója.
A kifejezetten felnőtteknek szóló programsorozatok, az Esti mese és a Bábszínház 7x sem maradnak el. Az Esti mesében január 5-én ezúttal a Semmit láthatták a nézők, és dolgozhatták fel játékosan a történetben felvetett kérdéseket. A hónap utolsó szombatján, január 27-én pedig Vitéz Lászlóval a legautentikusabb helyszínen, a Kemény Henrik Teremben ismerkedhetnek meg az érdeklődő pajtikák. A vásári bábjáték európai hagyománya mellett Kemény Henrik öröksége és Vitéz László különleges figurája is téma lesz. A színház művészei közül Ács Norbert segít a történeti háttér megismerésében, Barna Zsombor és Tatai Zsolt pedig saját Vitéz László-előadásából mutat részleteket.
Pájer Alma Virág és Bercsényi Péter a Boribon és Annipanni előadásában (fotó: Éder Vera)
„Bűbájat szállítok reátok, / És a jövőnek végéig beláttok / Tűnékeny álom képei alatt…” – mondja az Úr Madách Imre drámai költeményében. És mi lehetne alkalmasabb a „tűnékeny álmok” megidézésére, mint a bábszínház? A bábu a földön jár, ügyes kezek a levegőben reptetik, ha kell – így nem köti gravitáció, és ha elbukik, itt valóban száz alakban újólag felél. Ezen a hatalmas bábszínpadon maga az Úr és Lucifer mozgatja a szálakat. De mi lesz a sorsa Ádámnak ebben a tarka báb-világban? Dönthet-e önállóan, létezik-e a zsinór végén szabad akarat? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Garas Dezső rendezte, több mint 20 éve játszott Tragédia-feldolgozás, amelyben a kis fabábok nem nemzeti tragédiát játszanak, hanem az ember örök esendőségét közvetítik nekünk. Az ember tragédiája január 23-tól látható ismét a Budapest Bábszínházban.
A Boribon és Annipanni számtalan díjat nyert a bemutató óta, a szakmai elismerés pedig töretlen közönségérdeklődéssel párosul. A mesék írója, Marék Veronika nemrégiben ünnepelte 80. születésnapját. A Budapest Bábszínház is felköszöntötte az írónőt az egyik decemberi előadáson, január végén pedig a Koós Iván Galériában az ő életműve, történetei és közkedvelt hősei kerülnek az új kiállítás fókuszába, de felidézik fotókon a Boribon és Annipanni próbáit, és mivel Marék Veronika az egykori Állami Bábszínház bábszínésze volt, különlegességként ebből az időszakból is láthatnak ízelítőt a nézők.
(Forrás: Budapest Bábszínház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.