Balog József színész nyílt levele Geréb Ágnes börtönbe zárása miatt

A színész-rendező szégyenteljesnek tartja, hogy „minden írástudó beleegyezett, hogy akarnok senkiháziak, az új egypárt percemberei dirigáljanak testnek és léleknek”.

Geréb Ágnes ellen otthonszülési ügyek miatt emeltek vádat, az egyik esetben a gyermek holtan jött világra, egy másik esetben pedig fél évvel később meghalt. A táblabíróság ezért 2012 februárjában letöltendő fogház büntetésre ítélte.

A Fővárosi Ítélőtábla tegnap elutasította a perújítási kérelmet, így jogerős maradt a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott döntés: a vádlottat jogerősen két év fogházra ítélték és tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól – tudósított az MTI.

                                 Balog József, Geréb Ágnes (forrás: Pótszékfoglaló. HVG)

„Egész szakmai életutamban azon dolgoztam, hogy a magyar nők minél biztonságosabb, minél emberibb, minél méltóbb körülmények között szüljenek, és ezt most a magyar bíróság újra más szempontból tekintette, a hálapénzen alapuló orvosok, szülész-nőgyógyászok szakirodalmi háttér és egyéb nélküli szakvéleményét tekintette erősebbnek a mi bizonyítékainkkal szemben” – nyilatkozta Geréb Ágnes.

„Ha a munkám segített bármivel közelebb kerülni egy igazságosabb és emberbarátibb rendszerhez, akkor volt valami haszna, pozitív hozadéka ennek a hosszú, nehéz időszaknak, ennek a boszorkányüldözésnek” – reagált Geréb Ágnes az ítélethirdetést követő közleményében. 

Balog József színész-rendező, a MASZK Egyesület elnöke, aki dolgozott együtt színházban Geréb Ágnessel, FB oldalán nyílt levelet tett közzé:

Kedves Ági!

Nem voltunk egy otthonszülés. Apás szülés sem voltunk. De. Te mutattad meg a második fiamat 1988 októberében a Szegedi Szülészeti Klinikán. Az orvosunk férfi volt, és akkor föl sem tűnt, milyen kevesen vagytok. Orvosok, nők, akik szülni, világra jönni segítetek. Ballagtunk az alagsor felé, ott tartották az inkubátoros babákat, az egyik készüléknél megálltál, s én már örökre együtt látom a Te mosolyodat egy kis, vörös arcú fickó első világi erőfeszítéseinek küzdelmeivel.

Apukád tanított a főiskolán, de a katedra mindig messze volt. A hangját azonban hallottam, és valami konok hitet is, tudományban, a tanításban, az emberi hangban. Aztán megtudtam, hogy játszottál Paál Istvánnál, hogy a Szegedi Egyetemi Színpad nagy korszakának munkása voltál, hogy példa vagy ebben is, csöndes, szívós, konok és kérlelhetetlen példa. Megközelíthető, ám meghaladhatatlan.

Úgy adódott, hogy eltelt huszonnyolc év. Kijöttél a Klinikákról és ezreknek segítettél megszületni. Ők, ismernek, és sokan vannak. Én pedig megismerhettelek a színpadon, hiszen két éve együtt próbáltunk Örkényt. Nem voltál házi őrizetben. Ám amikor el akartunk indulni Erdélybe, kiderült, hogy az országot nem hagyhatod el. Mi, persze mentünk, ahogy a show is megy tovább. Hiába szégyelljük, azért megyünk.

Hiába szégyelli tanár, szülő, diák, azért beleegyezett, hogy az iskoláját elvegyék, szabadságát korlátozzák, vagy kiröhögve megszüntessék.

Hiába szégyelli orvos, ügyvéd, azért beleegyezett, hogy a jog és bíráskodás egy kifacsart citrom, a gyógyítás pedig újra a pénz, vagy az állami önkény monopóliuma legyen.

Hiába szégyelli minden írástudó, azért még beleegyezett, hogy templomtól a kocsmáig, hitvesi ágytól a szülőágyig ostoba fajankók, akarnok senkiháziak az új egypárt percemberei dirigáljanak testnek és léleknek.

Hiába?

Kedves Ági!

Hiába, no. Félnek Tőled. A mosolyod, a tekinteted, a csöndjeid kikezdik az idegeiket. És amit csinálsz. Illetve nem is. Hiszen eltiltottak. Most pedig börtönbe zárnak. Azt mondtam, több ezren, talán tízezernél is többen ismernek. Ismerünk. Nem vagy az övék, de a miénk sem vagy.

Az vagy, aki. Aki meggyőződött, lelkében megedződött, önmagáról le nem mondott, azonosságát megtartotta. Aki nem egyezett bele.

Te, a gerébági vagy! 

(Forrás: MTI, HVG, Facebook)

Kapcsolódó cikkek

„Radnótit, a féken tartott vadállatot akarom megmutatni” - Interjú Balog Józseffel