Gimesi Dóra elsősorban meséket ír, de nem csak gyerekeknek és nem csak meséket. Ilyen (nem) mese az Időnk rövid története is az öregedésről. A Librarius kérdezte.
Gimesi Dóra író, dramaturg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett dramaturg diplomát 2008-ban. Meseszerzőként és meseadaptációival az ország legtöbb bábszínházában előfordult. 2012 óta a Budapest Bábszínház tagja. A dramaturgi munka mellett bábszínházi darabokat ír, melyeket rendszeresen mutatnak be a hazai és határon túli színházak. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen dramaturgiát, kreatív írást, bábszínház-esztétikát tanít.
Szolár Tibor és Andrusko Marcella az előadásban
Az időnk rövid története című munkáját a független alkotókból álló ESZME és a győri Vaskakas Bábszínház bábelőadásként állította közösen színpadra. A történet az öregedésről szól megejtő emberséggel és kedves iróniával. Legközelebb a Trafóban lesz látható január 23-án.
Hazánkban, ha azt halljuk, hogy bábelőadás, majdnem mindenki gyerekdarabra gondol. „A nyugat-európai kultúrában természetes, hogy felnőttek látogatnak bábelőadásokat, Magyarországon ez a réteg nagyon szűk. Viszont a Trafó olyan hely, ahol meg tud élni egy furcsa formát használó előadás, aminek a közönsége lehet, hogy a Budapest Bábszínházba nem jönne be” – meséli az interjúban ezzel kapcsolatban a szerző.
Az alkotók személyes élményei hozták az öregedés témáját. „Nekem 2013-ban halt meg a nagymamám és Hoffer Karinak (Hoffer Károly, az előadás rendezője - a szerk.) is ekkor halt meg az egyik nagyszülője. Mindkettőnknek szoros kapcsolatunk volt velük, így kaptunk egy közös, személyes löketet, hogy belefogalmazzuk egy előadásba azt, amire saját nagyszüleinkből emlékszünk. Ebben az időben sokat beszéltünk arról, hogy lehetne megtartani a hozzájuk fűződő emlékeinket, és az időhöz való viszonyunk is állandó beszédtémánk volt. Aztán egyszer csak kibukott a kérdés, hogy miért is nem csinálunk belőle előadást?” – emlékezik a darab születésére.
Gimesi Dóra ( fotó: Szőlősi Mátyás)
De nem csupán az emlékezés miatt tartották fontosnak ezt a történetet: „A harmincas éveink elején vagyunk, most szembesülünk azzal, hogy az idő tényleg telik, most lett az idősödés elfogadni való probléma. És persze itt van az is, hogy az idősek egyszerre vannak még mindig távol, de közben már kicsit jobban is értjük őket. Ezért is olyan fontos az előadásban szereplő kettősség: a színészek az idős bábok fiatalkori énjét jelenítik meg” – mondja.
A halál küszöbén álló idős emberek története adta volna a borongósság líráját, azonban a játszók és Hoffer Károly bábjai eleve ez ellen dolgoztak. „Az idősekhez hasonlóan nehezen mozdulnak a bábok. Öreg fából faragták őket, kicsit recsegnek-ropognak, és a mozgásuknak is van egy nehézkessége. Ez erőteljes ellentétben áll azzal, hogy mögöttük áll egy fiatal színész, aki baromira akarja, hogy mozogjon, legyen aktív a szereplőjük. Ez az ellentét nagyon termékeny és drámai, de meg is védett bennünket attól, hogy elmenjünk a lila líra irányába” – mondja ezzel kapcsolatban.
Szolár Tibor, Andrusko Marcella, Pallai Mara és Teszárek Csaba
A téma alapján azt gondolhatnánk, hogy ez az előadás kizárólag felnőtteknek szól, ám a tapasztalat mást mutat. „Volt egy érdekes élményünk, amikor a közönség egyik fele hetedik osztályosokból, a másik fele pedig egy nyugdíjasklubból állt. Az egyes csoportok tagjai máshol nevettek, máshol voltak csöndben, de mégis, az előadás végére egy közösséggé kovácsolódott ez a furcsa összetételű társaság” – idézi fel Gimesi Dóra.
„Azóta tudjuk, hogy tökéletesen működik mindkét korosztálynál a produkció” – fűzi hozzá.
Az interjúból kiderül, hogyan születtek a darabbeli történetek, mi volt még, ami egy szomorkás játék ellen hatott, mit engedtek ezek a szándékosan nehézkes mozgású bábok, és mit nem.
A teljes interjú, amelyet Mechiat Zina készített, itt olvasható.
Kapcsolódó cikkek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.