A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház Molnár Ferenc Az üvegcipők című előadásáról Géczi Zoltán színész és Czajlik József rendező mesélt.
Két erős nő küzd a szabadságért. Két erős nő küzd a szabadsággal. Két erős nő teremt álomvilágot, hogy elviselhető legyen a valóság, vagy éppen teremti a maga képére a valóságot, hogy el tudja viselni az álmait. Két erős nő menekül maga elől, pedig semmi másra nem vágynak csak a nekik járó fikarcnyi boldogságra – olvasható az előadás színlapján.
Géczi Zoltán játssza benne a Császár szerepét. A független előadásokból ismert színész vendégművészként szerepel a dunaújvárosi előadásban. „Mindenkinek ajánlható ez az előadás, 10 évestől 100 éves korig. Egyfelől egy izgalmas, csavaros szerelmi négyszög, másfelől egy borzasztó jó vígjáték” – monda egy interjúban az előadásról.
Géczi Zoltán és Kovács Vanda Az üvegcipők előadásában (fotók: Ónodi Zoltán)
„Szerintem ez egy nagyon jó, de nehéz szerep, mert az történik, hogy rövidebb jelenetekben kell megmutatni ugyanazt a színészi erőt, ami a másik három főszerepnél szövegmennyiség szintjén jobban ki van bontva és ezáltal könnyebben befutható” – véli a szerepéről.
Kovács Vanda alakítja Adél szerepét. „Ami nagyon fontos, hogy Vandával szerintem eléggé hamar – bár nem ismertük egymást –, szinte egy pillanat alatt egymásra találtunk. Van egy ilyen személyes vonzalom, ami nagyon-nagyon fontos az együttműködés, a közös játék szempontjából, hiszen szerelmespárt játszunk. Igazából a kémiát nem nagyon lehet játszani. Tehát vagy van, vagy nincs, és nálunk hála Istennek már az első pillanatban kiderült, hogy van” – árulja el a közös munkáról a színész.
Czajlik József rendező is mesélt a próbafolyamatról: „Mindig más az az előadás, amit a fejemben elképzeltem, és az, ami ezután megvalósul. De azt gondolom, nem kellett olyan kompromisszumokat kötni, ami nagyban eltérne az eredeti elképzeléstől. Meg fogjuk tudni valósítani az alapelképzelést”.
Az üvegcipők
„Próbáltunk elszakadni a teljes realista színjátszástól és megpróbáltunk határozott, mégis szimbolikus tereket is alkotni, amiken adott helyzetek koncentráltan tudnak megjelenni, és önmagukban is van jelentőségük. Ilyen szempontból azt mondhatnám, talán mágikus realista a díszlet, de egyébként teljesen felesleges felcímkézni. Mondjuk inkább, hogy ez igazából egy hipertér, ami hasonlít a realista térre és elvonatkoztatható is” – mondta az előadás látványvilágáról.
„Nagyon izgalmas szerelmi, családi történet, ami nagyon jól van megírva: pergő dialógusokkal, izgalmas figurákkal, szereplőkkel, jellemekkel” – ajánlja az előadást a rendező.
A Bartók Kamaraszínház előadásának főbb szerepeiben Sipos Imre, Erdélyi Tímea, Kovács Vanda, Géczi Zoltán és Kiss Attila látható. A látvány Őry Katalin munkája, dramaturgként Forgács Miklós működött közre.
Az előadást február 2-án mutatták be a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban. Legközelebb február 12-én, 25-én és 27-én látható ugyanott.
(Forrás: Bartók Kamaraszínház, Port.hu)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.