Szász Dániel a szexizmusról és hétköznapi megalázásainkról szóló Védett férfiak kertje című előadás kapcsán mesélt a próbákról és az előadásról.   

„A szürke zónába eső történetek voltak számunkra kifejezetten izgalmasak, olyanokat választottunk, amik általában nem esnek büntetőjogi kategóriába. Az volt számunkra az elsődleges, hogy olyan történetekkel foglalkozzunk, amik mellett a mindennapokban elmegyünk, ameddig nem válunk mi magunk is az áldozatává” – mondta el korábban az előadásról Boross Martin rendező, a STEREO AKT vezetője.

A Staféta pályázat keretén belül megvalósuló előadás Robert Merle Védett férfiak című regényének egyik jelenetével is eljátszik: Szász Dániel egy castingra érkező színészt játszik, Mr B-t, akit három nő felvételiztet.

       Szász Dániel s Kőszegi Mária a Védett férfiak kertje előadásában (forrás: Jurányi Ház)

Az előadást megelőzően egy videó felhívást tettetek közzé, melyben szexizmusról szóló történeteket vártatok. Ezek közül néhány, kis módosítással el is hangzik a darabban. Hogyan érintettek téged ezek a személyes beszámolók?

Megrázó volt szembesülni azzal, hogy azok a történetek tényleg megestek valakivel. Férfiként el is gondolkodtam, vajon én nem bántottam-e meg valakit akaratlanul. Az a legijesztőbb, hogy úgy is az önérzetébe gázolhatsz valakinek, hogy még csak észre sem veszed.

A címben és a színpadon megjelenő kert eszembe jutatta Ádám és Éva történetét. Számodra mit jelképez?

A kert mint szimbólum mindenképpen hordoz valami ősiséget. Egy olyan kertet látunk, ami valamennyire dzsungel, de mégis rendezett. A dzsungel bizonyos írásokban a tudatalattit jelöli. A növény, a virág, a kert és annak gondozása számomra női attribútum. Sokféle áthallása van a kertnek, de nem célja az előadásnak, hogy konkrét választ adjon a kert szimbolikájára. 

Szász Dániel (fotó: Téri Gáspár)

Milyen volt az utolsó jelenetet próbálni, ahol Mr. B talán az egész darabot tekintve a legkiszolgáltatottabb helyzetben van?

A lányoknak nagyon kényes dolgokat kellett ott átlépniük. Nehéz próbálni szexuális töltetű cselekvést. A történet szerint az a céljuk, hogy Mr. B-nél erekciót érjenek el, vagyis meg akarják erőszakolni, ami ráadásul kínzásba csap át. Mindkettő olyan, aminek nem akarod kitenni se a kollégát, se magad. De a próbafolyamat alatt mindig bíztattam őket, hogy lehetnek durvábbak, mert egy bizonyos kereten belül semmi bajom nem lesz. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a másik oldalról ez nehezebb, mert a kollégáké a felelősség, ha velem mi történik. Trükköket kellett találnunk, mi az, ami durvának néz ki, de mégsem tesznek bennem kárt.

Rengeteg kérdést vet fel, hogy a lányok pontosan mit is akarnak, vagyis tudják, mit akarnak, de hogyan lehet ezt egy férfinél elérni. Az egyik előadás utáni Kilépő című közönségtalálkozón fel is merült: ahhoz, hogy egy nő egy férfit megerőszakoljon, ami már kimondva is abszurd, a kedvében kell járnia. De ez esetben hol van az erőszak? Mik a nemi szerepek? Zsigeri dolog az, hogy a férfi elnyomja a nőt? Miért alakult ez így? Mik a férfi nemi szerepek? Mik a társadalmi rárakódások? Mit hozol magaddal? Merrefelé lehet ezt változtatni, hogy ne okozzon konfliktust? Kényes kérdések ezek, amikkel az előadás foglalkozik. 

       Védett férfiak

Az interjút Bordás Katinka készítette a Jurányi Latte-interjúsorozat részeként.

…

A következő előadás március 8-án este 7 órától látható a Jurányi Házban. A március 8-ai előadást Szürkezóna címen pódiumbeszélgetés követi. A beszélgetés résztvevői: Oltai Kata kurátor, Kemény Zsófi író, Sebő Ferenc színész-rendező és Mérő Vera, az Amnesty International Magyarország munkatársa.

Kapcsolódó cikkek

Boross Martin: „Rám inspirálólag hat az a történet, ami tényleg megtörtént”
Védett férfiak, avagy oszd meg velünk a történeted!