Balázs Zoltán Bukarestben rendez

A bukaresti Odeon Színház május 31-én mutatja be a kortárs lengyel szerzőnő, Elżbieta Chowaniecz Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében.

Az előadás a FabulaMundi Playwriting Europe elnevezésű nemzetközi projekt keretében valósul meg négy odeonos színésznő, Antoaneta Zacharia, Paula Niculita, Simona Popescu és Mádálina Ciotea előadásában. A különleges vizualitású előadás díszlettervezője Constantin Ciubotariu, jelmeztervezője Andrada Chiriac.

A bukaresti Odeon Színház, mely egyike Románia legjelentősebb színházainak, 2011-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A neoklasszicista stílusú épület Majestic Színházterme – Európában egyedüliként – elhúzható tetővel rendelkezik, így az Odeon nyáron szabadtéri színházként is működik. A színház a 89’-es forradalom után a világszerte ismert rendező, Vlad Mugur igazgatósága alatt lett nemzetközi hírűvé. 

Balázs Zoltán

Őt követték az igazgatói székben Alexandru Dabija és Mihai Maniutiu, rendezők, majd Dorina Lazar, színésznő. Falai között olyan neves rendezők dolgoztak, mint Andrei Serban, Alexander Hausfater, Dragos Galgotiu, Bocsárdi László, Radu Afrim vagy Gianina Carbunariu. Az Odeon Színház együttműködve a Samsunggal, a komplex repertoárját alkotó klasszikus és kortárs művek mellett, a kísérleti előadások és a multikulturális programok számára és a legújabb audiovizuális technikák integrálására is teret enged.

Balázs Zoltán, a Maladype Színház vezetője, aki nemrég a magyar színház nemzetközi elismertetéséért a Színházi Világnap alkalmából a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar központjának elismerésében, Hevesi Sándor-díjban részesült, nemcsak saját társulatával, de rendezőként is rendszeres vendége a világ különböző fesztiváljainak és színházainak. Rendezett már Amerikában, Franciaországban, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában és a rendkívül erős román színházi életnek is visszatérő alkotója.

2005-ben a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendezte az Odüsszeusz hazatérése című előadást, 2011-ben a Maladypével a SIBFEST Nemzetközi Színházi Fesztiválon játszotta a világot látott Leonce és Léna, majd 2012-ben a fesztiváldíjas Tojáséj és Platonov című előadásokat. A következő év tavaszán a Radu Stanca Nemzeti Színház és a Maladype koprodukciójában mutatták be az öt UNITER-jelölést kapott Mester és Margaritát, 2017-ben pedig A kommunizmus története elmebetegeknek című előadásáért elnyerte a Legjobb rendező díját az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Románia fővárosában most rendez először.

A színész, rendező először Matei Visniec látomásos abszurdja, a Dada Cabaret kapcsán került szorosabb kapcsolatba az Odeonnal. A színház akkori vezetője, a Románia szerte színészként és színházigazgatóként is elismert Dorina Lazar, a Budapesten bemutatott Dada-előadást szerette volna Balázs Zoltán rendezésében román színészekre „igazítva” színházában is bemutatni. Ezen szándéka végül egyeztetési okok miatt nem valósult meg, de az időközben kialakult személyes és művészi kapcsolatnak köszönhetően a Maladype vezetője rendezőként meghívást kapott a 2017/2018-as évad első felére. Szerződéskötés előtt pár nappal azonban Dorina Lazart váratlanul leváltották, és az Odeon élére Cristian Sofront nevezték ki új igazgatónak, aki beiktatása után Balázs Zoltánt szintén felkérte rendezőnek. A Gardénia című kortárs darab bemutatója már az új vezetés műsortervéhez illeszkedik.

A bukaresti teátrum nézőtere

A szerzőről

Elzbieta Chowaniec lengyel drámaírónő, 1982-ben született. A Sziléziai Egyetem film és televízió, a Varsói Egyetem újságírás, majd a lódzi filmfősikola forgatókönyvíró szakán diplomázott, később a Tadeusz Slobodzianek vezette varsói Dráma Laboratóriumban tanult. Dolgozott televíziós rendezőasszisztensként, alkalmazott forgatókönyvíróként, a filmiparban és a színházban egyaránt tevékenykedik. Gardénia című műve a mai napig a Dráma Laboratórium repertoárjának egyik sikerdarabja.

 A darabról

Elżbieta Chowaniecz darabjának névtelen nők a szereplői, akiket csak számokkal jelöl a szerző. A Gardénia részleges családtörténet: négygenerációnyi lengyel nő drámája, közülük a legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, az ő lánya 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét békében és háborúban, gazdagságban és szegénységben, összetett, mégis pofonegyszerű viszonyaikra is fény derül anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között. Miként befolyásolják viselkedésü(n)ket az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetjük-e magunkat mindenkori társadalmi körülményeinktől? Kivonhatjuk-e magunkat a családi hagyományok-beidegződések kényszerei alól? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Elzbieta Chowaniec drámája.

A darab felépítménye szabályos, mégis innovatív drámai szerkezet. Modellszerűen kigondolt, szinte didaktikusan logikus minden a szövegben. Párhuzamok és ellentétek, hasonlóságok és eltérések izgalmas rendszere a négy emberi sors. A négy nő négy, szándékosan irodalmi nyelven megkomponált monológja közé négy élőbeszédszerű stílusban megírt – előbb két-, majd három-, végül négyszereplős – párbeszéd ékelődik. Monológjában minden nő fiatal (első hármuk harminchárom, negyedikük huszonöt éves), a dialogikus részekben mindenki „valós korához” öregszik; a monológokban saját édesanyjukról beszélnek, s arról, miként képzelik el a jövőjüket, a párbeszédekben saját anyjukkal-lányukkal (unokájukkal-dédunokájukkal) való viszonyuk tárul fel. Valós cselekvés, igazi akció a darabban egyáltalán nincsen (vagy ha van is, visszaemlékezéses formában, flashback-szerűen), minden, amit megtudunk, elbeszélés alapján képeződik meg.

(Forrás: Maladype Színház)

Kapcsolódó cikkek

Balázs Zoltán Augusztus rendezése Prágában és Pozsonyban
Balázs Zoltán Bruno Schulzot rendez Marosvásárhelyen
Balázs Zoltán 40 éves
„Számomra elképesztően lassú ez a világ!” – interjú Balázs Zoltánnal
Balázs Zoltán chicagói rendezése Budapesten