Operettslágerek swingre hangolva – Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám, Homonnay Zsolt előadásában.
„A Swingoperett afféle crossover zene: keresztezi a zenei világokat, de megtartja az egyes zenei stílusok, műfajok értékeit. Nem sérül az operett zeneisége, sem a swingé, sőt, a két műfaj egyszer csak összesimul, és együttes hangzásban megszólal az, ami addig különbözött. Például Zerkovitz Béla Mi, muzsikus lelkek című dalának új színt ad a mi előadásunkban a kicsit bossa novás jazzes hangszerelés, ám ez nem nyomja el az operett alapadottságait. A műfajok egymásba illesztése ily módon vagy hasonlóan trenddé is vált” – mondja Homonnay Zsolt a Swingoperett kapcsán.
Fischl Mónika és Homonnay Zsolt (fotók: forrása: Rózsavölgyi Szalon)
Az előadás június 27-én lesz a Benczúr Kerti Estéken, a Benczúr Palota platánfái között (1068 Budapest, Benczúr utca 27.) Az Operettszínház szólistái közül – Homonnay Zsolt mellett – a Swingoperettben fellép még: Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám. Bársony Bálint szaxofonművész és zenekara kíséri őket, akik az Amerikai komédia és A chicagói hercegnő című előadások után ismét bizonyíthatják: az operett és más műfajok megférnek egymás mellett.
A Swingoperettben – egyebek mellett – Ábrahám Pál, Kálmán Imre és Zerkovitz Béla dalait és más operettslágereket is énekelnek swingre hangolva az Operettszínház szólistái. Köztük Homonnay Zsolt, aki 1997-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán. Rendszeres szereplője az Operettszínház legnépszerűbb produkcióinak. Mindemellett ír és fordít dalszövegeket is.
„Kálmán Imre, Ábrahám Pál vagy Lehár Ferenc dallamvilágára hatottak a korabeli amerikai zenék is. Például Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettjébe – a húszas évek legvégén született – jazzes amerikai stílust is belekomponált úgy, hogy ütköztette a bécsi valcervilágot és az amerikai jazzt, amely Európában akkortájt még forradalminak hatott, és éppen igyekezett utat törni magának ezen a kontinensen is. Kálmán Imre ugyanakkor ezzel azt is megmutatta: a különbözőségek ellenére miként tud eggyé válni a két zenei kultúra hangzása. Másfelől: egy régi zenés amerikai film olyan, mint egy „amerikai operett”. Nyilván nem a bécsi világot tükrözve, hanem, mondjuk, a New Orleans-it. Merthogy a zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből, amelyek mindenhol ugyanazok – a zenei közegtől függetlenül” – mondta Homonnay Zsolt.
„Amikor hozzákezdtünk a Swingoperetthez, pontosan ezt tartottuk szem előtt, azt, hogyan tud ez a swinges, jazzes zenei világ az operettbe „észrevétlenül” bekúszni, a két műfaj miként tud együttes hangzásban megszólalni. Mondjuk, Zerkovitz Béla Mi, muzsikus lelkek című dalánál a mi előadásunkban megszólal a szaxofon, és a kicsit bossa novás jazzes hangszerelés ad új színt a dal világának, ám ez nem nyomja el az operett alapadottságait. Mindenesetre a műfajok egymásba illesztése ily módon vagy hasonlóan – trenddé is vált. Ha csak azt vesszük: Michael Bublé elementáris módon tört be Európába a Frank Sinatra-féle pop-dzsessz zenei világ újragondolásával. Szóval ennek tényleg van egy reneszánsza, csak nyilván hozzájön még az, amit technikailag manapság hozzá tudunk adni hangszerek révén, hangszerelésekben, hangszínekben. Modernebb az egész” – fűzte hozzá.
Fischl Mónika és Homonnay Zsolt
Egyébként előbb-utóbb rendezni is szeretne Homonnay Zsolt. Nem újdonság, hogy mindig komplexen közelíti a zenét. Úgy tartja: minden dal mögött van legalább egy történet, amely inspirálta a dal keletkezését. Ő tehát kutatja az adott dal kialakulásának hátterét is, fontosnak tartja akár a zeneszerző privát érzéseit, akár a társadalmi környezetet, amelyben megszületett a zenemű. A különféle zenei határok feszegetése, átjárhatósága és átjárása – úgy, hogy közben ne roncsolódjanak az egyes stílusok – régóta érdekli. Szakdolgozatát a színművészeti egyetemen arról írta: miként hatottak egymásra a zenei irányzatok, hangzások, egyebek mellett az operett és a musicalrevü, a musical comedy.
Fischl Mónika a Budapesti Operettszínház primadonnája 1997 óta. Annak idején operaénekesként kezdte a zenei pályáját, miután elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát. Aztán beleszeretett operett műfajába.
„Egy időben azt gondoltam, az operett zárt rendszerű zene, kötöttek a szabályai, nem tud más műfajjal, stílussal keveredni. Aztán rájöttem: ez nem így van. Onnantól vágytam arra, hogy a Csárdáskirálynőt kicsit áthangszerelve is elénekelhessem. Bársony Bálinték zenei változatában ez most lehetségessé is vált a Swingoperettben” – nyilatkozta Fischl Mónika.
„Az operett határai tehát szélesíthetők. Michael Bublé újraértelmezte a régi idők dzsesszes, swinges számait. Amúgy rajongok is Bubléért. A Swingoperett miközben dzsesszes, megtartja az operett klasszikus értékeit: hangszerelésében ma, amely révén a fiatalokhoz is közel kerülhetnek régi dalok. Lehet új utakat keresni az operettjátszásban, szükség is van arra, hogy új generációk is felfedezzék maguknak ezt a műfajt, de azért a modern értelmezések mellett a klasszikus, régi mintáknak is meg kell maradniuk” – fűzte hozzá.
(Forrás: Rózsavölgyi Szalon)
Kapcsolódó cikkek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.