Kálmán Imre operettje a Margit-szigeten a Miskolci Nemzeti Színház társulatával.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon mutatták be Kálmán Imre A cirkuszhercegnőjét a Miskolci Nemzeti Színház társulatával, Szabó Máté rendezésében. László Ferenc Revizoron és Csatádi Gábor Pótszékfoglalón megjelent kritikáját szemléztük.
Dobó Enikő az előadásban (fotók: Toldy Miklós)
László Ferenc rögtön írása elején kiemeli a bemutató technikai körülményeinek visszásságait, az egy-egy színész–énekesnél becsúszó hamis hangokat és az előadás „alulpróbált jellegét”, de dicséri Cziegler Balázs profi, cirkuszt ábrázoló díszletét. Úgy véli, „Szabó Máté rendezése mindenekelőtt a cirkuszra és annak élet- és művészetmetafora jellegére koncentrál”, amit cirkuszi attrakcióknak az előadásba emelése is jelez. Berzsenyi Krisztina jelmezei viszont furcsa egyveleget képeznek.
Dobó Enikő és Miller Zoltán szerelmi története körvonalazódni tud az olykor nem tökéletes hangok ellenére is, Harsányi Attila jól jeleníti meg Sergius nagyherceget, és „a táncoskomikus-szubretti szerelem” is „kellően szelesnek és lendületesnek bizonyult Litauszky Lilla és Papp Endre elővezetésében”. Az előadás félkész volta mindezek ellenére látható és hallható.
Papp Endre és Litauszky Lilla
Csatádi Gábor szerint Szabó Máté rendezése azt a létezést akarja megmutatni, „amelyben minden és mindenki főszereplő és epizodista egyszerre, azért, hogy szereplői közé hívhasson minket is. Minket, akik a darab szereplőivel együtt akarjuk jól érteni a kisszerűen hétköznapi és a létezésünket meghatározó érzéseinket egyaránt – megértve valamelyest ezt a cirkuszt és önmagunkat”. Szabó Máté „nem operettfinálékkal gazdagon dúsított szirupot gyárt”, hanem komolyan veszi Kálmán Imre operettjét és annak tárgyát, a cirkuszt.
Ugyanakkor Csatádi Gábor is kiemeli a bemutató „hangosítási dilettantizmusát”, amely az első felvonásban „annulálta” a színpadi hatást. De László Ferenchez hasonlóan dicséri Harsányi Attila játékát, valamint Papp Endre és Litauszky Lilla kettősét. Berzsenyi Kriszta jelmezei szerinte „melengető harsányságúak” és „igényes finomságúak”.
„Mi ez a cirkusz itt? Ha komolyan vesszük, akkor, mint a két légtornász, egyensúlyozni kezdünk rajta. Lehet, hogy nem sikerül? Lehet, hogy leesünk? Meglehet, de legalább megpróbáltuk, megpróbáljuk – épp ettől, ezért emberi, cirkuszian élhető ez az egész” – zárja írását.
Kapcsolódó
A nap fotója – A Cirkuszhercegnőről
Kálmán Imre Cirkuszhercegnője a Margitszigeten