Meghalt Fenyves Márk mozdulatművész

Az Orkesztika Alapítvány és a MOHA – Mozdulatművészetek Háza vezetőjét 45 évesen érte a halál.

Horváth Zsófia táncos-koreográfus írta róla:

Fenyves Márk Orkesztész – mozdulatművész – vizuálisművész – pedagógus, tánctörténeti és táncelméleti kutató 2016-ban 25 éves táncművészeti pályafutása, a 25 éves Orkesztika Alapítvány és a 20 éves Magyar Mozdulatművészeti Társulat évfordulója kapcsán, az elmúlt negyedszázad során kifejtett meggyőződésből végzett értékmentő-komplex szakmai tevékenysége elismeréséül ítélték meg az állami kitüntetést (Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott – a szerk.).

Fenyves Márk (forrás: Facebook)

Önzetlen munkája által létezik az 1950-ben politikai okokból betiltott, mára 104 éves – legrégebbi hagyományú – modern tánc intézmény, a Dienes Valéria által 1912-ben alapított Orkesztika Iskola és a magyar mozdulatművészet műfaja, melynek feltárása, feldolgozása, elismertetése és fejlesztése érdekében fejt ki sokrétű tevékenységet

Fenyves Márk az általános iskolai tanulmányait még Nagykanizsán, a Péterfiben végezte, majd a középfokú tanulmányok Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába szólították, a művészeti oktatás után pedig a fővárosban, a Magyar Iparművészeti Egyetemen végzett textilesként tervezőművész egyetemi diplomát szerzett textil szakon.

Eck Imre koreográfiáinak hatására érdeklődése a képzőművészet területéről a táncművészet felé fordult. Felsőfokú tanulmányokat folytatva, tudományos fokozatokat szerezve lett mozdulatművész, esztétikus testképző – kinetológus, modern tánc pedagógus okleveles tánctanár.

Mára a Duncan-Dienes Orkesztika Iskola, MOHA-Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat (Még 1 Mozdulatszínház) alapító tagja, kutatási és művészeti igazgatója, orkesztika tanár (orkesztész), mozdulatelmélet-mozdulatelemzés tanár, tánctörténeti kutató. 

Fenyves Márk (forrás: tanc.hu)

Az 1950-ben betiltott magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike.

Táncosként, elsőként az Orkesztika Mozdulatszínház tagja volt (1992-1995), majd a Dekadance és más csoportoké. A mozdulatművészet megőrzése és fejlesztésének céljából Dr. Dienes Gedeonnal és Pálosi Istvánnal létrehozta a Duncan-Dienes Orkesztika Iskolát (1997), Mozdulatművészeti Stúdiót (2001), valamint a Magyar Mozdulatművészeti Társulatot (Még 1 Mozdulatszínház, 1995), melynek művészeti vezetője, táncosa, koreográfusa és látványtervezője.

Pedagógusként 1992-től orkesztikát, mozdulatművészetet, táncelméletet és történetet, művészettörténetet, képzőművészetet tanít Magyarországon és külföldön, 2002–től a PPKE-BTK-n, MTF-n és a SOTE-EFK-n. Külföldön: Moszkvában, Varsóban, Prágában a Duncan Center Conservatoryban tanított.

1994-től szakértőként és előadóként részt vesz több pedagógiai, művészeti, kutatóintézet és múzeum szakmai programjában.

Orkesztika tanulmányokat folytatott Tatai Mária (1991-1995), Keresztúri Ildikó (1992-1993) és Dr. Dienes Gedeon(1995-2005) tanítványa, a mozdulatművészetet eredeti forrásból sajátította el: Berczik Sára növendéke volt (1995-1999), de tovább pallérozódott E. Kovács Éva, Szöllősi Ágnes, Kármán Judit, Egri Zsuzsa kezei alatt is. 

Fenyves Márk és Pálosi István (forrás: Facebook)

1994-től kortárstánc és klasszikus tánctechnikákkal ismerkedett Gálik Éva, Hargitai Ákos, Fülöp Viktor, Kolozsvári Dóra, Goda Gábor, Lőrinc Katalin, Ide van Heiningen nyomán.

Tudatos hagyományőrzést folytatott az elmúlt évtizedekben, tanult, oktatott, előadott, színházat alapított felismerve egy több mint 100 éves magyar hagyomány egyediségének értékeit és jelentőségét.

A mozdulatművészet, az orkesztika egy huszadik századi új tudományterület, új esztétikai gondolkodású művészeti ág. Egy ősi energiákat megmozdító, klasszikus és esztétizáló, teljes embert igénylő, tánc és mozdulatforma Európában.

A századfordulón a nyugati kultúra ebben találta meg mindazt, amit a kelet már tudott a mozdulatról. Egyszerre élet stílus – filozófia – út és gyakorlat. Elmélyedve benne megélhetjük a szépséget, a jót, az egészséget és természetességet, azt az eredeti-ősi állapotot amit teljességnek nevezhetünk. A mozdulatművészet egy holisztikus magyar művészeti, pedagógiai és mozdulati irányzat. Elméleti- tudományos, ORKESZTIKÁ-nak nevezett mozdulatrendszerének (szó szerinti fordításban a mozdulatok, a tánc – művészete és tudománya) kidolgozója 1912-ben, egy zseniális gondolkodó Dr. Dienes Valéria volt.

Fenyves Márk 25 éves táncművészeti pályafutása, elméleti munkássága valódi értékmentés.

Táncosként a Még 1 Mozdulatszínház, mai nevén Magyar Mozdulatművészeti Társulat valamint a Dekadance, Gold Bea, az Orkesztika Mozdulatszínház, a Közép Európa Táncszínház, Horváth Csaba, a Mándy Ildikó Társulat, a Nemzeti Színház, Balázs Mari – ex-Dreamteam és a Feledi Projekt produkcióiban szerepelt. Számos magyar és nemzetközi fesztivál és fellépés résztvevője. 

                         Fenyves Márk (forrás: Facebook)

Láthattunk tőle és művésztársaitól sok színt a palettáról: verstánc – mozdulatkórus – misztériumjáték – táncszvít – Babits-est – gyermekdarabok.

Magyar és nemzetközi táncversenyek zsűritagja és közel 15 éven át (1997-2012) aktív résztvevője a magyar táncművészeti szervezetek vezetőségének.

Táncelméleti szakemberként lexikonszerkesztő, tanulmányíró, könyvszerkesztő, történeti és elméleti kutató, előadó volt az elmúlt évtizedben (MTSZ, MTT, MTA, ELTE, MTF, stb.). A Mozdulatművészeti Gyűjtemény vezetője (táncgyűjtemény, archívum, könyvtár és videotár). A Dienes Valéria hagyaték gondnoka.

Szakterülete a modern tánc, vagy tánc modernitás – elmélete, története, pedagógiája, gyakorlata. Művészeti és pedagógiai munkássága mellett a tánc elméleti tudományával foglalkozik.

Pálosi Istvánnal közösen végzett elhivatott munkájának köszönhetően 1991 óta ez a szellemi és művészeti irányzat újra szabadon gyakorolható. Ma az Orkesztika Alapítvány – MOHA – Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat keretében folytatódik az iskola. Élő hagyomány, mely az amatőrtől a profiig, a tudománytól a művészetig megtestesül az újralapított intézményekben. Otthona a szemléletnek – a különös, a mai kortól talán látszólag idegen – teljességre való törekvésnek, mely egyben egyfajta választ és segítséget nyújthat az elvekben teljességre törekvő ám a valóságban egyre inkább részekre tördelődő jelenünknek.

(Forrás: Facebook)