„Ha mindent magamra vennék, megbolondulnék”

Rozgonyi-Kulcsár Viktória mesél önmagáról és a Jurányi Ház soron következő évadáról.

A Füge Produkció elnökének ígérete szerint garantált a havi 45-50 előadás a házon belül, most már négy játszóhelyen, hiszen ősztől megnyitják a B épület harmadik emeletén a Jurányi labor nevű helyet, ami egy próbaterem, közösségi tér. Itt mutatják be az Orlai Produkciós Irodával közösen a Mi és Ők című előadást szeptemberben. Az Orlai Produkcióval való közös munka következő állomásai idén Guelmino Sándor rendezése, a Szórakozzék Mr. Sloane! és a Hurok  Bagossy László rendezésében.

       Rozgonyi-Kulcsár Viktória (fotók: Gulyás Dóra)

Folytatják a Dekk Színházzal való együttműködésüket is, aminek főbb mozgatórugója, hogy most mutatkoznak be a tavaly kiírt humorpályázat nyertesei: Egger Géza  A csatorna, Kárpáti Pál  Suhintás munkacímű darabja és a szeptemberre várt Gólem Színházzal való koprodukció, a Kiválasztottak. Az évadban tovább dolgozunk a fiatalokkal és olyan alkotókkal, akik még kevésbé ismertek a színházcsinálás terén, pl. Kovács Ádám színész rendezi a Don Juan visszatér című előadást, illetve Schwechtje Mihály filmrendezőnek Keserű víz címen lesz nálunk bemutatója. Folytatják a közös munkát a Titkos Társulattal, végre hazai pályán is, Stefanovics Angéla náluk mutatja be monodrámáját Kárpáti Péter rendezésében.

Budapest Főváros Önkormányzatával karöltve szeptemberben negyedik alkalommal hirdetik meg a Staféta- pályázatot. A tavalyi Staféta nyertesek közül: Kurta Niké és Tési Dóra  Doboz című előadására számíthatunk még ebben az évben. Másik tehetséggondozó projektüket, a TITÁNium mentorprogramot tavasszal hatan végeztek el, és egy prezentációs nap keretében megismerhették őket a potenciális befogadó helyek képviselői. Jelenleg is folynak az egyeztetések, kik és hol mutathatnak be jövőre.

Fontos számukra, hogy a Jurányiban alkotó társulatok is megmutatkozási lehetőséget kapjanak. A 25 éves Táp Színház fesztivál keretében adja elő a Roló című előadást, a Tünet Együttestől pedig Szabó Réka monodrámáját (Ez mind én leszek egykor) láthatjuk újra. 

Hogy telt a nyár?

Rozgonyi-Kulcsár Viktória: Alapvetően tevékenyen. Kétgyerekes családként a nyaralások nem a pihenésről, hanem a nyaraltatásról és a közös élmények gyűjtéséről szólnak, amiből szerencsére volt bőven. Munka terén ilyenkor van idő előre nézni, nem viszi el a napi ügymenet a nemlétező szabad perceket, hanem lehet előre gondolkodni, amit fontosnak tartok. Számomra a karácsonyi és a nyári szünet is a tervezésre ad alkalmat, aztán jönnek az operatív feladatok. Tehát a nyaralás és a kreatívabb munka vegyesen határozta meg a nyarat.

Az hogy van, hogy téged mindig nyugodtnak és megfontoltnak látni?

Ez mindenképpen nagy ajándék. Azt hiszem, hogy a környezetemre is jó hatással van. Biztos nagyon messzire vezethető vissza az, hogyan lettem ilyen. A szülők, barátok, osztályközösségek mind meghatározzák az ember személyiségének alakulását. Sokat elvehet vagy hozzáadhat egy emberhez, hogy ezekben a társaságokban milyen szerepet tölt be.

Te milyen szerepet töltöttél be az osztályközösségben?

Én mindig mindenkivel jóban voltam, a különböző klikkek között mászkáltam. Jó példa erre, hogy a szalagavató ünnepségre elvállaltam, hogy összerakom a programot, így minden klikk-kel külön kellett próbálnom a Grease-t. Ha úgy nézzük, ez volt az első produkciós vezetői munkám. És még tátogtam is az előadásban.

Az előző kérdésedre talán az is válasz, hogy rendszerint olyan sok gond van, ha mindent magamra vennék, megbolondulnék. Csak úgy lehet kezelni a napi ügyeket, ha részben távolságot tartok. Ilyen szempontból is kialakulhatott a nyugodtság, mert nem volt más választás. Az „önépítésben” céltudatos és megfontolt voltam. Minden iskolát azért végeztem el, mert volt egy jövőképem, és ahhoz tettem meg a lépcsőfokokat. Nem vagyok olyan, aki belecsap dolgokba, és félbehagyja azokat.  

Szerinted mit jelenthet a lassan hat éves Jurányi Ház?

Azt tapasztalom, hogy sok mindent és mindenkinek mást jelent. Van, akinek a Jurányi egy hely, ahol szabadidős tevékenységeket lehet folytatni: festeni, táncolni, jógázni, meginni egy kávét az udvaron. Ha a szakmára gondolok, akkor egy befogadó színház, ernyőszervezet vagyunk. Ha a társulatokat nézem, akkor mentsvárként tekintenek ránk. Legalábbis remélem. Van, aki csak a színházat látja bennünk, és nem tudja, hogy az első emeleten túl is van élet. Sokarcú intézmény a Jurányi, ami cél is volt a kezdeteknél, és a neve is mutatja. Szerintem hat évesen ott tartunk, hogy több réteget megcélozva mindenkinek másik arcát tudja mutatni a Ház, de az biztos, hogy elsősorban színház lettünk.

Az interjút Bordás Katinka készítette a Jurányi Latte interjúsorozat részeként.

(Forrás: Jurányi Ház)

Kapcsolódó cikkek

Ötéves a Jurányi – „Már mi sem tagadjuk, hogy színház (is) vagyunk”
„Nem kívánok, hanem cselekszem” – Interjú Kulcsár Viktóriával
Kisgyermekkel is látogatható lesz a Jurányi – Villáminterjú Kulcsár Viktóriával