Hazai és külföldi előadóművészek különös, helyenként formabontó előadásait kínálja az idei fesztivál.
Egy este három világhírű koreográfus darabját mutatja be a Magyar Nemzeti Balett, több mint egy évtized után újra a főváros vendége lesz a szürrealista belga Peeping Tom társulat, és végre a magyar rajongók is láthatják az Edinburg Fringe-en sikert arató Recirquel produkciót, a My Landet.
A hazai közönség először a CAFe programján láthatja a Recirquel legújabb produkcióját, amely sikerrel szerepelt a legnagyobb előadó-művészeti fesztiválon, az Edinburgh Fringe-en. Vági Bence új rendezésében hét ukrán vendégművész kutatja az ember és az anyaföld örökérvényű összetartozásának misztikumát. A My Land összesen nyolc alkalommal lesz látható a Müpa Fesztivál Színházában.
My Land (fotó: Pályi Zsófia / CAFe Budapest)
Premierrel készül a fesztiválra a Magyar Nemzeti Balett is. A Triple Dance-ben a modern balett három meghatározó, határokat feszegető alakjának – a sztereotípiákat újraformáló Johan Inger, a saját magát inkább alkotónak, mintsem koreográfusnak tekintő Sharon Eyal és a klasszikus balettet önmagából kifordító William Forsythe – egy-egy koreográfiáját állítják színpadra, egy este alatt. A Ravel Bolerójára komponált Walking Mad olyan utazás, amelyben a néző saját félelmeivel, vágyaival és a lét könnyűségével szembesül. A Bedroom Folk végtelenül letisztult egységét egyedi formavilága és különleges zenei atmoszférája adja, míg a Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniájának utolsó tételére komponált A tökéletesség szédítő ereje Forsythe főhajtása a klasszikus technika előtt.
Egy régen látott ismerőst köszönthetnek a táncrajongók a Trafóban. A belga társulat, a Peeping Tom szürrealista előadásaival több, mint 10 évvel ezelőtt, 2005-ben találkozhatott a magyar közönség, amikor először egy különleges Kertbe (Le Jardin), majd egy titokzatos Szalonon (Le Salon) keresztül az Alagsorba (Le Sous Sol) kalauzolták a nézőket.
Moeeder (forrás: CAFe Budapest)
Ezúttal is megmaradtak a jól bevált hármas formátumnál, és egy trilógiában formázva mesélnek egy mindenki által ismert közegről, a családról. A Vader (Apa) után és a 2019-ben elkészülő Kind (Gyerek) előtt október 18-19-én a Moeder (Anya) kerül a Trafó színpadára. A darab retinába égő látvánnyal, asszociatív, mutatványszerű jeleneteken keresztül vizsgálja az emlékezetet, az élet szövetének mozaikos összetételét, az emlékek raktárában kombinálódó és fejlődő eseményeket, amik végül meghatározzák majd, hogy kik vagyunk. Mindeközben meglepő fizikalitással száll szembe a kötött szerepekkel.
Rizikós, őszinte, merész – ezekkel a jelzőkkel illették Joan Català semmihez sem hasonlítható produkcióját, amelyben az ember mellett a másik főszerep egy fatörzsnek jut. A Pelat egy izgalmakkal teli, mégis költői darab, ami arra vállalkozik, hogy a tánc, a színház és az újcirkusz határait átlépve eltörölje a különbséget a néző és az előadó között. Szép és megható bizalmi játék, egyben közösségi élmény is, hiszen nincs színpad, ami elválasztaná egymástól a két felet. A számos díjat, köztük a belga Miramiro fesztiválon a szakmai zsűri legjobb utcai előadásának járó elismerését is bezsebelő előadás október 16. és 18. között lesz látható Budapest közterein.
Joan Català: Pelat (forrás: CAFe Budapest)
Artisták, versek, Yonderboi zenei mixe és két színész a Fővárosi Nagycirkusz porondján – Hegymegi Máté rendező-koreográfus ezekből az elemekből készített egy páratlan összművészeti produkciót. Az Egyenes labirintust Pilinszky János és Yonderboi azonos című művei ihlették. Az impresszív zenei válogatásban Pilinszky, Weöres, Szép Ernő, Shakespeare, Karinthy és Ady költeményei szólalnak meg. Emlékeket, asszociációkat hívnak elő egy idősödő clownban, az ő szemén keresztül látjuk egy párkapcsolat stációit, a felfedezés vágyától a fojtogató hiányig.
Pachmann Péter írói pályafutása kezdetén, haditudósítóként találkozott a háború borzalmaival, ott látta meg egy gyermek tekintetében Misut is. Attól a pillanattól fogva tudta, hogy egy napon megírja ennek a kisfiúnak a történetét. A Misu háborúja 2017-ben jelent meg és azonnal siker lett. A lebilincselő fordulatokkal tarkított történetet, amelyben a hősies küzdelem és az anyai ösztönök mutatják az utat október 15-én Jancsó Dóra előadásában elevenedik meg a TRIP Hajó színpadán.
„A játék- és értelmezési lehetőségek pompás kaleidoszkópja, könnyedén és sok-sok bájjal” – írta a Süddeutsche Zeitung kritikusa a Faust 1 & 2 című produkció februári bemutatója után. München legnagyobb független társulata, a PATHOS München színházzal koprodukcióban született Faust 1 & 2 úgy jeleníti meg Goethe drámáját, hogy a néző a mindennapi valóság részeként élje meg. A játszó személyek és a közönség ugyanazt a teret lakja be, s minden karnyújtásnyi távolságra van. A februárban bemutatott darabot a magyar közönség a Három Hollóban láthatja október 12-én.
Faust 1 & 2 (forrás: CAFe Budapest)
Magyarország első szimfonikus hibrid kamarazenekara, a Fugato Orchestra, valamint a koreográfiáiban a néptáncot speciális tánctechnikaként alkalmazó Duna Táncműhely közös tánckoncertje, a Rezonancia 451 – Az újjászületés Alpár Balázs zeneszerző műveire épül. Az előadás során a zenészek és a táncosok között interakció alakul ki, s maga a zenekar is a koreográfia szerves részévé válik. A zenei hangulatokból kiindulva a színház és a tánc révén egyedi színpadi világ születik a Várkert Bazárban.
Szintén ősbemutatóknak örülhetünk a jubiláló Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, október 17-én. A Kortárs romantikusok 2.0 című előadás egy nagyzenekarra és jazztrióra írt zongoraverseny, egy csellóconcertó és egy 21. századi látványos, lendületes Orfeusz-balett egyben, utóbbi koreográfiáját Feledi János jegyzi, vezényel Hollerung Gábor.
Nagy Fruzsina jelmeztervező, Halas Dóra karvezető és Bartha Márk elektronikus zenész, valamint a Soharóza első közös munkája során született meg a „catwalkkoncert” fogalma: ebben az új összművészeti formában az élő, vokális zene és az extrém, erős tartalommal bíró jelmezek, komplex koreográfiai és dramaturgiai keretben fuzionáltak a divatbemutatót idéző, kifutó alakú színpadon. Az Ügy koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletéből és formájából ered: egy népdalokból építkező etűdsorozatban kíván képet mutatni a jelenlegi magyar társadalomról a hivatali ügyintézés útvesztőjében.
(Forrás: CAFe Budapest)