Shakespeare A vihar című darabja a Budapest Bábszínházban

Szikszai Rémusz rendezése is azt bizonyítja: #abábnemkorosztály. A rendező ugyanis kifejezetten felnőtt nézőknek ajánlja az előadást.

A meseszerű fordulatokkal és természetfelettiséggel átitatott A vihar Shakespeare kései mesterműve a megbocsátásról, a nagylelkűségről és a megvilágosodásról . Szikszai Rémusz – akinek a debreceni Rómeó és Júlia után ez a második Shakespeare-rendezése –  e témakör kérdéseit feszegeti. Azt mondja: huszonévesen egy árva szót sem értett A viharból, egy fura allegorikus tündérmesének gondolta, aztán hosszú idő után, felnőtt fejjel újraolvasta, és felmerült benne sok-sok kérdés.  

Pájer Alma Virág és Fodor Tamás az előadásban (fotók: Éder Vera)

Mi történhet velem abban a pillanatban, amikor már biztosan tudom, hogy meghalok? „Lepereg életem filmje”? Vagy egy másik, furcsa történet jelenik meg az elmémben: egy történet, ahol halálom előtt megnyugtatóan elrendezem a gyermekem jövőjét, megbüntetem azokat, akik ártottak nekem, majd megbocsátok nekik? Mi történik, ha mindez valóság és képzelet, élet és színház, álom és realitás mezsgyéjén zajlik? Sikerül-e megváltani önmagát az embernek, legalább a legvégső szorultság perceiben, az utolsó pillanatban?

Szikszai Rémusz értelmezésében A vihar nem véletlenül kap 16+ karikát. A rendező abban hisz, hogy minden korosztálynak az őket foglalkoztató kérdésekről kell előadást készíteni. Egy felnőttet pedig jobban izgatja az elmúlás problémája, másképp összegez, másképp gondolkodik a halálról, a félelmekről, mint egy kamasz.

A vihar Prosperóról, a trónjáról letaszított milánói herceg küzdelmének történetéről szól, és arról, hogy visszaszerezze jogos tulajdonát. De valójában ennél is többről: Shakespeare utolsó drámája mese és elmélkedés a politikáról. A mesében lelepleződik a kisszerűség és az ostobaság, és valódi hatalomnak tűnik a bölcsesség és a morális tartás.

A vihar

Prospero birodalma Shakespeare szerint a hangok szigete, ezért a zenének és a hangoknak különleges jelentősége lesz az előadásban. Dinyés Dániel írta a dalokat Nádasdy Ádám fordításához, és két DJ is közreműködik: Bolcsó Bálint és Kovács Jázon. A látványról Cziegler Balázs díszlettervező és Kiss Julcsi jelmeztervező gondoskodik, a különböző, sokszínű bábtechnikákat Hoffer Károly tervező jegyzi.

Prospero szerepében Fodor Tamást láthatják a nézők, a lányát, Mirandát Pájer Alma Virág alakítja. Caliban, Prospero vad és torz szolgája Hannus Zoltán. Arielt, a légi szellemet hárman játsszák: Blasek Gyöngyi, Pallai Mara és Spiegl Anna, akik ezen kívül Juno, Iris és Ceres szerepét is magukra öltik. Antonioként Ács Norbert látható, Alonsót Beratin Gábor alakítja. Ferdinand: Barna Zsombor, Sebastian: Kemény István, Gonzalo: Teszárek Csaba, Stephano: Pethő Gergő, Trinculo: Tatai Zsolt, Adrian/Francisco: Szolár Tibor.

A vihar másodszor kerül a Budapest Bábszínház repertoárjára, első alkalommal 1988-ban – akkor még Állami Bábszínháznak nevezték – Garas Dezső rendezte az előadást, és Prospero szerepét is ő játszotta.

Az előadást legközelebb október 4-én és 6-án, valamint november 11-én és 16-án játsszák a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. Minden alkalommal este 7 órától.

(Forrás: Budapest Bábszínház)