A budapesti Katona József Színház igazgatójának Színházi naplók címmel most megjelenő kötete az 1994. és 2015. közötti éveit dokumentálja.
Hogyan telik egy színházi ember egy napja a reggelitől és az el nem bliccelt edzéstől kezdve a próbán és a tanításon át egészen az esti előadásig és a hajnali naplóírásig? Máté Gábor színházi naplói nem csak erről szólnak. Hol a színész, hol a rendező perspektívájából pillanthatunk be egy-egy színdarab próbafolyamatába, közelről látjuk, hogyan dolgozik a színész a szereppel, a rendező a társulattal.
Máté Gábor (fotó: Kasia Chmura)
„Még főiskolás koromban határoztam el a naplóírást” – írja Máté Gábor a könyv előszavában; a főiskolás évek óta kézzel, később írógéppel, majd számítógéppel jegyzi fel a vele történteket: „Nem vagyok grafomán, akkor írok, amikor jólesik, vagy kifejezetten kedvem van hozzá. Az utóbbi pár évben ezt úgy módosítottam, hogy ébredés után akármi van, nekiülök és írok. Mindig a tegnapot írom le. Ez rendszerességet kölcsönöz rendszertelen
A könyvben szereplő első naplótömb a Julius Caesar 1994-es színrevitelét dokumentálja, az utolsó pedig Az imposztor 2015-ös varsói előadásának különleges próbafolyamatáról számol be. Otthonosságról és idegenségről, szorongásról és örömről ír a szerző folyamatos önkritikával, fanyar iróniával, találó megfigyelésekkel és őszintén. Utóbbi minden napló nagy kérdése. Ezt Máté Gábor is tudja: ,,De mi értelme a naplónak, ha nem őszinte szöveg, ugyanakkor mi értelme a naplónak, ha nem akarom, hogy bárki olvashassa? A naplóm végül – úgy látszik – mindig igaz szöveg, néha ugyan elhallgat, de amit állít, az akkor éppen úgy volt, ez biztos. Tehát nem hazudik". A könyv – a szerző 2018-ban hozzátett, az eredeti naplószövegeket kiegészítő utólagos megjegyzéseivel, magyarázó kommentárjaival – a közelmúlt magyar színháztörténetének különleges forrása.
Máté Gábor Színházi naplók című könyvét október 18-án 17.30-kor mutatja be a Magvető Kiadó a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron.
(Forrás: Magvető Kiadó)