A szerző, a maga korában évekre betiltott Júlia kisasszony című darabját állítják színpadra a Csokonai Színházban.
Strindberg egyfelvonásosát Móga Piroska, Mészáros Tibor és Hajdu Imelda szerepelésével mutatják be. Júlia kisasszony, Jan, az inas és Kristin, a szakácsnő szerelmi háromszögének történetét olyan szenvedéllyel és bátorsággal fogalmazta meg a 19. századi svéd drámaíró, hogy a maga korában először betiltották, és csak évekkel később hódította meg a világ színpadait.
Móga Piroska és Mészáros Tibor az előadásban (fotók forrása: Csokonai Színház)
A darab két nő és egy férfi szerelmi háromszög-drámája, amely látomásszerű erővel vonultatja föl előttünk a szexuális elragadottság örvényében sodródó emberi lény fel-fellobbanó boldogságát, lélek és test kísértéseit, megaláztatásait és a mindig ugrásra kész kétségbeesését, tragédiáját.
Strindberg radikálisan ír férfi és nő szembenállásáról, a frusztrált szerelmi sóvárgásról, szexuális vágyról, a merev társadalmi hierarchia béklyójáról, bűnt és bűntudatot elegyít. A történet Szentivánéjkor játszódik, 1890-ben, Írországban. Az otthonától távol lévő gróf hajadon, huszonéves lánya a legrövidebb éjjel mulatságában az inassal is táncol. Jan a konyhába menekül Kristinhez, a jegyeséhez. Júlia követi, újabb táncra kéri a férfit, nyíltan flörtöl vele, s a játszma végén elcsábítják egymást. Az igazi dráma ekkor kezdődik, mindketten őrlődnek: a szégyen miatt is (Jan elárulta Kristint, Júlia pedig a becsületét) és a köztük lévő társadalmi különbségek okán is. Júlia és Jan felváltva lép áldozat-, majd támadószerepbe, mondataikban végig ott munkál a meghittség iránti vágy, ugyanakkor a gőg, az önhittség, a másik osztályával szembeni ellenérzés is. Vonzalmuk taszítást is jelent: egymásra találnak, hogy legyőzhessék egymást.
Móga Piroska
„A férfi-nő kapcsolatról, férfi-nő szembenállásról, a szexualitásról való közbeszéd megrekedt valahol a viktoriánus kor szintjén, miközben részletekbe menően kellene diskurzusokat folytatnunk a témáról. Ez volt a legfontosabb ok, amiért úgy döntöttem, hogy Strindberg egyfelvonásosát, a Júlia kisasszonyt rendezem meg Debrecenben” – mondta a darabválasztásról a rendező.
A Júlia kisasszonyt október 12-én, este 7 órától mutatják be a Csokonai Színház Víg Kamaraszínházában.
(Forrás: Csokonai Színház)
Kapcsolódó cikkek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.