Novák János, a Kolibri Színház igazgatója a gyerekszínház múltjáról és jelenéről, valamint a csecsemőszínházról is mesélt a HVG-nek.
Novák János csellista, zeneszerző, rendező 1992-ben pályázaton elnyerte az akkor megalakult Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, amelynek azóta is ő a vezetője. A Színművészetin 2003-ban drámapedagógiából diplomázott. A Nemzetközi Színházi Intézet elnökhelyettese, tagja a Magyar Színházi Társaság legfőbb grémiumának.
Novák János (forrás: Kolibri Színház)
„Sikerült elérni, hogy ma már a legjobb művészek és az új generációk számára is kihívás és önkifejezési lehetőség ez a terep, ezért mi is rengeteget tettünk. Sokáig maradék pénzből és próbaidőből, éppen ráérő színészekkel pipálták ki a feladatot. Újdonság, hogy korcsoportok igényeihez igazodunk, nem általában a gyerekeknek játszunk. Tabutémákról is beszélhetek a kiskorúaknak a színpadon” – mondja az interjúban a gyerekszínház alakulásáról azon évtizedek alatt, amióta benne dolgozik.
A Kolibriben tíz éve foglalkoznak csecsemőszínházzal, vagyis olyan előadások létrehozásával, amiket a három éves kor alattiaknak kínálnak. „Itthon akkor még axiómának számított, hogy négyéves kor alatt ne nézzen színházat a kicsi, mert egy életre tönkretehetjük. A norvég és az olasz példák győztek meg arról, hogy ez merőben új színházi műfaj. Az egész országban tehetséges művészek követik a példánkat. Fontos tudni, hogy ezek az előadások nem csupán a kicsikhez szólnak, a felnőtt nézőknek és művészeknek is a világ újrafelfedezésének örömét kínálják” – mondja ezzel kapcsolatban.
Nem sok színházigazgató tudott a helyén maradni ilyen hosszú időn keresztül. „A színházi karriervadászoknak nem a gyerekszínház a céltáblájuk, de az előadásaink minősége, a társulatunk növekvő elfogadottsága, nemzetközi sikereink segítettek a megmaradásban” – vallja Novák János ezzel kapcsolatban.
„26 évet megéltünk, és minden saját munkám, a zeneszerzéstől a Cseh Tamás- és Ady-esteken át a rendezésig becsatornázódott ide. Döntögettük a korlátokat, baromi jó dolgokkal álltunk elő, újítóként kukorékoltunk, akkor is, amikor épp nem hajnalodott, de minden reggel megerősíti a hitünket, hogy nem kukorékolunk hiába” – mondja erről az időszakról az interjú végén.
Az eredeti interjúból az is kiderül, ötven fölött mit tudhatott tanulni az iskolapadban és milyen eredményeket tudhat magának a színházi bizottsági tagsága kapcsán.
A teljes interjú itt olvasható.
Kapcsolódó cikkek
Hengergő – Új csecsemőszínházi bemutató a Kolibri Színházban