Borsó meg a héja – Interjú Lakatos Mátéval

A fiatal színész Goldoni Nyaralás című darabjában lép először színpadra a kecskeméti Katonában.

Az egyik legismertebb és legtöbbet játszott olasz szerző, Carlo Goldoni: Nyaralás című komédiája kerül színpadra a kecskeméti Katona József Színházban. Nem szokványos figurák inkább meghökkentő, mintsem hétköznapi kiruccanása tárul a nézők elé Rusznyák Gábor rendezésében és átiratában. A darabot november 16-án mutatják be. Lakatos Máté, aki idén csatlakozott a társulathoz, ezzel az előadással debütál a kecskeméti színpadon.

Csombor Teréz, Lakatos Máté és Decsi Edit az előadásban (fotók: Walter Péter)

Milyen ez az olasz nyaralás?

Lakatos Máté: Egy látszólag előkelő társaság hajókázik a tengeren, nyaralás címén, de valójában senki nincs a vágyott helyén. Párokat látunk, ám mindegyik kapcsolat félresiklott valahol. Az elégedetlen szereplők érzik: rossz döntéseket hoztak. Azon igyekeznek, hogy a valódi érzelmeiket ki tudják fejezni azon személy felé, akit meg szeretnének hódítani. Ez persze nem ilyen egyszerű. Az érdekek, a pénz, és minden egyéb hátráltató tényező bezavar, ahogy az már lenni szokott a való életben is.      

Togninót, az ügyefogyott fiút alakítod. Miért olyan ő, amilyen? 

Egy gazdag család sarja, aki szintén keresi a helyét a világban. Másodjára járja a harmadikat az orvosi egyetemen, nem igazán tehetséges a szakmájában, amit vélhetően az apja választott a számára. Az ominózus hajón azonban megtalálja az igaz és tiszta szerelem. Összejön Rozinával (Decsi Edit), akivel úgy illenek egymáshoz, mint borsó meg a héja. Az egész társaság nekik szurkol, hogy a kapcsolatuk beteljesedhessen. Az élet azonban felülírja a romantikát.

Milyen játszani ezt a komédiát?

Kimondottan kedvelem az ilyen és hasonló életszagú történeteket. Ez a komédia attól zseniális, hogy a színész fején és szívén kívül nem kell más eszköz ahhoz, hogy közvetítsük a lényeget a nézők felé. Hiteles, ironikus, remek a humora. Mindenféle hivalkodás és szájbarágás nélkül mutatja meg, hogy az élet egy szivárvány, nem fekete vagy fehér, hanem tele van árnyalatokkal. Jelen esetben adott a hely, az alkalom egy pihentető nyaraláshoz, a szereplők mégsem élvezik maradéktalanul.

 Zayzon Zsolt, Hegedűs Zoltán és Koltai-Nagy Balázs

Újonnan érkeztél a társulatba. Hogyan fogadtak Kecskeméten?

Megkönnyíti a beilleszkedést és ad némi előnyt, hogy számos kollégát ismerek a társulatból. Rusznyák Gábor főrendező az osztályfőnököm volt a Kaposvári Egyetemen, Kocsis Pál szintén tanította az osztályunkat ugyanott. Kaposvárról ismerem Csapó Virágot, az egyetemről Szegvári Julit, Decsi Editet és Dobó Enikőt, más színházi közegből Zayzon Zsoltot és Märcz Fruzsinát. A budapesti egyetemre járt, de évfolyamtársam volt Nagyhegyesi Zoltán, ugyancsak ismertem már korábban Aradi Imrét, és még sorolhatnám.

Ezáltal az első napokban könnyebb volt bejönni a színházajtón, hisz volt kinek köszönni, az ismerős arcok segítették az oldódást. Különben mindenki más is nagyon jó fej. Azt tapasztalom, hogy nyitott, figyelmes, támogató a kecskeméti társulat. Izgalmas szakmai közeget láttam eddig, ami igaz a színház teljes szakmai működésére. Az itteni munka nagyon közel áll ahhoz, amit az egyetemen tanultam az osztályfőnökömtől, és ez kimondottan hiányzott a számomra.    

Az évad második felében drámában, majd krimiben lépsz színpadra. Melyik a nagyobb kihívás?

Várom Shakespeare Othellóját, amiben egy igazán beborult szerelmest játszhatok, a maga kétségbeesésével, csőlátásával, kilátástalanságával. Ezt a figurát már most a magaménak érzem. Agatha Christie Tíz kicsi négerével merőben más a helyzet. Ebben egy öntelt, kőgazdag, kekeckedő figura leszek. Ez a karakter merőben távol áll tőlem, így valóban kihívásnak érzem a megformálását.

Az interjút Popovics Zsuzsanna készítette.

(Forrás: kecskeméti Katona József Színház)