Különleges Diótörő készül a Harlekin Bábszínházban

Az egri Harlekin Bábszínház idei első nagyszínpadi bemutatója a Diótörő és a patkányok.

A jól ismert Csajkovszkij-muzsikára készülő bábmusical folytatja A dzsungel könyvével és a Pán Péterrel megkezdett, a magyarországi bábszínházakban egyedülálló törekvést, amely a zene és a báb kapcsolatát vizsgálja. Az előadást Éry-Kovács András rendezi.

Diótörő és a patkányok (fotók: Vozáry Róbert /Egri Kamaraopera Fesztivál)

A Diótörő az egyik legnépszerűbb karácsonyi történet, a Harlekin Bábszínház pedig kiemelten fontosnak tartja, hogy klasszikus mesék friss adaptációit állítsa színpadra. A Csajkovszkij életművének leghíresebb dallamaira épülő zenés mesejátékban karácsony estéjén, a szeretet legszentebb ünnepén, éppen a szeretet hiánya okozza a legfájdalmasabb csalódásokat. De felbukkan a herceg, az elvarázsolt kis diótörő fabáb, és szédületes kalandok során vezet végig az önmegvalósítás útján.

„Gyermekkori barátom révén sokat jártam az Operába, így a Diótörő számomra sokáig a híres balettet jelentette, Hoffmannt pedig szintén az Operában, Offenbach művéből ismertem meg. Az iránta való rajongásom innen datálódik. Később, amikor kezembe kerültek a novellák, ez csak erősödött” – idézi fel első találkozását a művel Éry-Kovács András, az előadás rendezője, akiben igazgatóként már több éve érlelődik a gondolat, hogy a Harlekinben is színre kerüljön a Diótörő.

„Az eredeti Hoffmann-történetben elmélyülve fogalmazódott meg bennem az, hogy a Diótörő alapkérdése a magány” – fogalmaz a rendező, aki maga írta színpadra a művet. „Az a gyermeki magány, amit sokszor a munkájukba belefeledkezett szülők észre sem vesznek. És ez találkozik egy másik kirekesztettséggel, amit a Diótörő herceg képvisel. Ő ugyanis fiatal kora ellenére egy népnek lenne az uralkodója, de elvették tőle az esélyt az elhatalmasodott patkányok. Maryann pedig, akit egyedül hagy énekesnő anyukája karácsony estéjén, mert valahol fellépése van, elvarázsolódik a Diótörő erejétől, bátorságától, attól, ahogyan harcol, és maga mellé állítja híveit a patkányok ellen. Azok ellen, akik elveszik és begyűjtik a gyermeki örömöt, boldogságot biztosító játékokat a gyermekektől.”

Biztosan sokan felszisszennek, mert az eredeti történetben egerekről van szó, de Koncsalovszkij filmjéből véve az ötletet, Éry-Kovács András úgy gondolja, erősebb hatású a patkányi hatalmi lét. „Az egérhez képest a patkány nagyobb, harcosabb, támadóbb állat – bár amikor utánanéztem a tulajdonságainak, kiderült, a patkány támadásait alapvetően a félelem motiválja. A színpadon nem annyira félelmetesek ezek az állatok, inkább iróniával mutatjuk meg, mennyire aktuális és jellemző ma is az a patkánylétezés, ami a mesében és a filmben is központba kerül. Ez egy általános rossz emberi tulajdonság, ami örök érvényű, ezért nem érdemes semmiféle aktualizálásra gondolni.”

Magyarországon ritka az a szerzői színház, amelyben a rendező írja a darabot, és – lévén musical – a zenéhez is komoly köze van. „Korábban, amikor a Don Quijotéről írtam darabot, utólag két koreferensem is volt a szövegkezelés tekintetében. Kukorelly Endre, aki a verselés szabályai betartása felé terelgetett, illetve Nádasdy Ádám, aki viszont arra biztatott, bátran hágjam át azokat. Egy rendező, ha ír, így ír, jegyezte meg Nádasdy, és gyorsan hozzátette, a rendezők nem szoktak írni. Ezt dicséretnek tekintettem” – teszi hozzá Éry-Kovács András, aki maga válogatta az előadásban elhangzó Csajkovszkij örökzöld dallamait és alakította ki a bábmusical zenedramaturgiáját. Ebben zenei munkatársként Zádori Szilárd, a társulat bábművésze segítette, aki zenetanári képesítéssel is rendelkezik.

A Harlekin bábszínházi Diótörő látványvilágát Csonka Erzsébet, az igazgató-rendező állandó tervező munkatársa álmodta meg, a koreográfiát Topolánszky Tamás, a GG Tánc Eger vezetője készítette.

Az előadás kapcsán Éry-Kovács András elárulta, személyes élmények is motiválták. „Szinte minden gyerekeknek készített előadásomban egy kicsit benne van a lányom gyerekkora, akit olykor városról városra cipeltünk, aszerint, ahol éppen dolgoztam. A Piroska és a farkast is abban a formában írtam meg, ahogyan azt annakidején elmeséltette velem. Ő ugyanis már akkor átírattatta velem a saját ízei szerint a klasszikus történeteket. Négyéves volt, amikor az Imádok férjhez menni-t rendeztem Pécsett, és egy próbán hirtelen felpattant a színpadra, majd leénekelte-letáncolta az egész darabot. Ezek a történetek, képek mind erősen belém égtek. És amikor eljön ide, a Harlekinbe, általában könnyes szemmel jegyzi meg az előadás végén, hogy már megint beleírtam valamit a gyerekkorából.”

A Diótörő bemutatója november 17-én és 18-án lesz az egri Harlekin Bábszínházban. Az adventi időszakban és még azután is végig műsoron levő produkcióra iskolásokat és szüleiket várják az alkotók.

(Forrás: Harlekin Bábszínház)