„Csak egyszer élünk, de akkor tényleg élünk?”

Többek között ezzel a kérdéssel szembesít minket Barta Dóra és a Kecskeméti City Balett Traviatája a kecskeméti Katona József Színház kamaraszínházában.

Guiseppe Verdi Traviata című operája az egyetemes zeneirodalom egyik legismertebb alkotása. Bemutatása óta a világ operaházainak legnépszerűbb repertoárdarabjai közé tartozik. Az ifjabb Alexandre Dumas művéből készült Verdi opera igazi rejtelmes remekmű, amelyet halhatatlan zenéje és látszólag talán egyszerű története, amely a gyötrelmes szerelemről, az összetartozásról és az elválásról egyaránt szól, igazi alapművé avatott.

Katonka Zoltán és Szőllősi Krisztina az előadásban (fotók: Walter Péter)

Mi lehet az az önmagunknál fontosabb dolog, amiért feláldozhatjuk magunkat és szerelmünket? S vajon tényleg megválthatjuk-e saját áldozatunk árán valaki más boldogságát vagy hiábavaló ez az áldozat? Létezik-e, létezhet-e egyáltalán boldogság a múltunktól, a környezetünktől, a családunktól függetlenül? Élhetjük-e csak a saját életünket, tudomást nem véve a minket körülvevő világról? Lehetséges mindez? Vagy csak álom, mert a Valóság úgysem hagyja, hogy ne vegyünk róla tudomást? Csak egyszer élünk, de akkor tényleg élünk, vagy csak úgy teszünk, mintha? – hangzanak el a kérdések az előadás felvezető szövegében.

A Barta Dóra koreográfiájaként a Kecskeméti City Balett tagjaival és vendégművészekkel színpadra állított előadás főbb szereplői: Szőllősi Krisztina / Nagy Nikolett, Földesi Milán, Katonka Zoltán és Jurák Bettina. A díszlet és a jelmezek Mátravölgyi Ákos munkái.

Katonka Zoltán és Szőllősi Krisztina

A Traviata legközelebb december 20-án és 21-én látható a kecskeméti teátrum Kelemen László Kamaraszínházában, majd januárban további öt alkalommal ugyanott.

(Forrás: Kecskeméti Katona József Színház)