David Ives kortárs amerikai szerző szenvedélyeink normalitásának határait feszegető darabját Vénusz nercben címmel mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház.
Már elkezdődtek a jövő évi premier előkészületei a békéscsabai teátrumban, az előadást február 15-én láthatjuk először. Niedzielsky Katalin tudósítása.
Ritkán szerepel a címlapon, hogy 18 éven felülieknek való az előadás, a Vénusz nercben ilyen darab, és a figyelmeztetés alighanem jó reklám. A stúdiószínházi sorozat második színművét (a Detektívjátszma után) Tege Antal rendezi, és a kétszereplős játékban Vanda figuráját Földesi Ágnes Villő, Tamásét Czitor Attila alakítja.
Czitor Attila színész, Seregi Zoltán igazgató és Tege Antal rendező (fotók: Ignácz Bence / A-TEAM)
Seregi Zoltán igazgató bukkant rá a különleges darabra, amely egy regényből készült, s mint mondta, nyilván egészen más a színpadon, mint könyvben. „A nagyszínházi és a kamaraelőadások mellé azért találtuk ki a stúdiódarabokat, hogy minél többféle műfajt játsszunk, a közönség minél többféle érdeklődésének feleljünk meg” – mondta bevezetőjében az igazgató.
„A Vénusz nercben színműnek az a különlegessége, hogy egy remek erotikus darab, de én nagyon bízom a kollégáim ízlésében, abban, hogy tudják, hol vannak a határok. Férfi-nő bonyolult kapcsolata áll a darab középpontjában, és mivel két szereplő játssza az előadást, nagyon fontos, hogy remekül együtt tudjanak működni, ami egy ilyen produkciónál alapkövetelmény. Meggyőződésünk, hogy ilyen műveket is kell játszani, nyilván nem ezt visszük majd el az iskolákba…” – fűzte hozzá.
Tege Antal színművész, az előadás rendezője mondandóját azzal kezdte, hogy a Hajnalban, délben, este című darabbal sikerrel járnak iskoláról iskolára „A színház házhoz megy” program keretében, s bár két nagyon különböző előadásról van szó, mégis párhuzamot vont. „Dario Niccodemi vígjátéka az őszinte, a tiszta szerelemről szól, a Vénusz nercben viszont a másik végletről, egy önmagát is feladni képes személyről, aki nem valakibe szerelmes, hanem maga a szerelem fogalma érdekli” – magyarázta a rendező. „A kortárs amerikai szerző egészen új darabjáról van szó, 2010-ben mutatták be először New Yorkban. Persze jó ízléssel nyúlunk hozzá, de azért buja, erotikus előadás készül” – tette hozzá.
Mint megtudtuk, nemcsak a darab, hanem a bemutató helyszíne is különleges lesz, a régi büfé, ma raktárhelyiség szolgál majd színpadként. A történetről annyit árult el Tege Antal, hogy egy pályakezdő rendező-drámaíró meghallgatást tart új darabja főszerepére, de egyetlen alkalmas színésznőt sem talál. Késve érkezik a castingra Vanda, aki először szétszórtnak látszik, a rendező csak később fedezi fel értékeit, tehetségét, azt, hogy mennyire képben van a színházról és a férfilélekről. A szerepek és a sorsok, a színház és a valóság hamarosan összefonódik.
(Tege Antal)
Az izgalmakat csak fokozza, hogy színház a színházban történet is zajlik, mert a főszereplő, Tamás az osztrák Leopold von Sacher- Masoch erotikus regényének színpadi változatát akarja bemutatni. A Venus in Furs című, életrajzi elemekkel tarkított regény 1870-ben jelent meg, a magyar fordítás, A bundás Vénusz címmel 1989-ben. S a szerző tiltakozása ellenére nevéből származtatják a mazochizmus, vagyis a megaláztatáshoz, fájdalomszerzéshez kötött kielégülés fogalmát. Tege Antal kijelentette: az előadás felveti a kérdést, hogy az emberi szeretet hová tud eljutni, mi történik, ha az ember a szerelemben túllépi a normalitás határát.
A Művész Kávéházban megtartott olvasópróbán azt is megtudtuk, hogy a modern darabot egészen a mai világunkba helyezte a rendező, így lett a főszereplő Thomas-ból Tamás, az amerikai történetből magyar. A hetvenes-nyolcvanas évek storyjához zenét is választanak, a Hobo Blues Band illik hozzá, de Czitor Attila még dobolni is fog.
Tege Antal rendezői műhelytitkaiba is beavatta a sajtó képviselőit, amikor elárulta, hogy „ágrajzot” készített, amolyan családfán próbálja ábrázolni a kapcsolatokat. Ebben a darabban a szereplők, szerepek között mintegy 40 kapcsolat bontakozik ki 54 oldalon, mindezt másfél órában látjuk majd.
Szerelmi történet, színház a színházban, féri-nő heves, szenvedélyes párviadala, állandó harca, erotikus álmok, túlfűtött vágyak némi mazochista beütéssel, a normális határait feszegetve. Nem gyenge címszavak.
(Forrás: Békéscsabai Jókai Színház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.