Állami gondoskodásban nevelkedett fiatalok féléves művészeti és pályaorientációs képzés után adta elő Odisszeusz és fia, Télemakhosz történetét.
Sajátos nézőpontból indult neki az antik kor előtt született történetnek egy képességes csapat: Hárs Anna íróként, Garai Judit dramaturgként és Schermann Márta mint rendező. Eleve nem mindennapi alaphelyzet, hogy a Szubjektív Értékek Alapítvány és a Faktor Terminál – a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával pénzt és paripát nem kímélve a művészet segítségével valódi életesélyt és az ehhez szükséges tartást adja meg nyolc fiatal, zömmel cigány fiatalnak.
A tartás nagyon fontos ebben az előadásban. Erről nem csak a történet, de a hazai koreográfusok közül a sokszoros Lábán-díjas Hód Adrienn és a fiatalokkal főiskolai szinten is sokat foglalkozó Bakó Tamás is tehet, akik Molnár Csaba társrendezése mellett egyengette azokat a tartásokat. Mert minden pária sorba kerülő ember ott hibázza el, hogy az előítéletek meghajlítják a derekát, és ez látszik. Ha ő sem hiszi el, hogy képes valamire, hogyan higgyük el mi?!
Az Odüsszeia kapcsán már többeknek eszébe jutott az otthon hagyott feleség helyzete (legutóbb Székely Kriszta rendezte meg férfigyalázó és remek Ithakáját így), de kinek fordulna meg a fejében a legnagyobb kalandot olvasva a néhány hónaposan otthon hagyott kis Télemakhosz?! Az sem új, hogy a hős hősködése, életerejének odaadása a kalandnak, egy családtól távol töltött, nagy kaland, a családért való felelősségvállalás teljes hiányával.
Akik állami gondoskodásban nőnek fel, ismerik a családból való kiszakadást, vagy a család teljes hiányát. Egyenes derékkal szaladnak neki a világnak: Télemakhosszal megkeresik sosem látott, csak hírből ismert apját. Hatalmas formák: van, aki szerényen konyhai munkára jelentkezik, de egyébként Helenét akarja elcsábítani és ezzel elrendezni a helyzetet, a másik pedig szintén a konyhában tenne-venne, de amúgy lassan kezd rájönni, hogy mindenható, vagyis csak úgy odamegy Trójába, és mindent egymaga megold. Egy a gond: a trójai háború már vagy tíz éve véget ért, Odüsszeusz pedig továbbállt.
A saját szavakból összeálló szöveg és a lelkes fiatalok elevenséggel töltik meg a réges-régi történetet. Jó velük menni a Patyolat-Próbaüzem tereiben, amely a nyócker kellős közepén ideális és jelentéses helyszín a bolyongáshoz. A hajótársaság végigköveti Odüsszeusz történetét, istenként döntenek a sorsáról, hogy hazaengedjék vagy ne. Végül a sok harc és szerelem után hazatérve felmerül a legfontosabb kérdés, ami értelmet adhat vagy épp értelmetlenné tehet minden bolyongást: ha van otthon, akkor most mit csinálunk?!
A fiatalok egyenként elmondják, hogyan indulnak neki a nagybetűs életnek, legyen az kaland vagy otthonkeresés. Nekik már lesz otthonuk és családjuk, bármennyit is kell érte kalandozniuk! Fogunk még róluk hallani: Bandula Bence, Budai János Antal, Halász József, Hatvani Dóra Stella, Talányos Márk, Kovács István, Kupai Róbert, Rádai Teréz.
Az eredti kritika a Sólyom Bátor blogon jelent meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.