Az Orlai Produkció és a Budaörsi Latinovits Színház közös előadása élvezetes és finom munka, ha nem is megy túl mélyre.
Hanif Kureishi darabja színház- és színész barát: kapcsolatok finom és kevésbé finom hálóját mutatja meg színházi közegben. Két idősebb férfiszínész (Gyabronka József, Bálint András) közé keveredik egy fiatal lány (László Lili), aki az egyikük életét pokollá teszi, a másik viszont beleszeret a nála jóval fiatalabb lányba. A történet része egy idősebb színésznő is (Takács Kati), aki az egyik színész volt felesége, de a másik is rá-rájár(na). És egy fiatal színész (Brasch Bence), aki nem jó szemmel nézi ezt a románcot.
Gyabronka József és Takács Kati az előadásban (fotók: Takács Attila)
Török Tamara írta színpadra és Deák Krisztina rendezte az előadást. Pontosabban, Deák Kriszta engedte, hogy a színészek játsszanak, márpedig ezek kiváló színészek. A legszebb jelenet az, amikor Bálint András és Gyabronka József a szerepük szerint arról beszélgetnek, ami a valóságban is megtörtént? amíg Gyabronka József eleinte Móka Miki volt, és csak mostanában találják meg az igazi, nagy drámai szerepek, addig Bálint András „sztárszínészként” és „sztárigazgatóként” futotta végig a pályáját. Ahogy az is igaz, hogy Gyabronka József zseni, Bálint András pedig „legfeljebb” egy jó színész. Egy színészóriás és egy nagy színész.
Mindez ebben az előadásban is beigazolódott: amíg Gyabronka tökéletesen életszagúan hozza a fáradt és fásult színész szerepét, Bálint András kicsit éterire formázza a szerelmes férfit. Egyetlen pillanatra lesz természetes, amikor a végén már csak imitálva a beszélgetést, kisétálnak a tengerből. Bálint Andrást elárulja a hangja.
Bálint András és László Lili
A darab másik színészbarát ajánlata: a szerepekbe való ki- és belépések játéka. Ezt minden színész szereti, hálás és látványos dolog, és most nagyon jó színészek jöttek össze, akik élvezettel brillíroznak. Takács Kati minden póz és különösebb pushing nélkül ugrál ki és be a szerepekbe, minden megszólalása a helyzethez illő: hol kicsit elemelt, hol teljesen hétköznapi, ami azért a Hatszín Teátrum hátsó soraiban is hallatszik. Brasch Bence sokszor mutatta meg képességét, itt kevesebb lehetőséget kínált neki a darab, de ezzel kiválóan élt.
László Lili az Orlai Tibor körül szerveződött kvázitársulat, az „Együtt. Szabadon” tagja. Már tavaly kapott egy nagy lehetőséget a Mi és ők előadásában, ahol Vilmányi Benettel játszanak egy túszdrámában szereplő két kisgyereket. A kritikák megoszlottak az előadással szemben (nekem éppen nagyon amatőrnek tűnt), de László Liliről már akkor szinte csak jót írtak.
Bálint András és Gyabronka József
Most pedig címszerepet játszik egy előadásban: úgy tűnik, ő oszlopos tagja marad az orlais csapatnak. Nem véletlen, mert korosztályának egyik legtehetségesebb színésznője, amit most is bebizonyít. A hülye fruskát, a csábítani és elcsábulni próbáló fiatal lányt egyaránt elevenné teszi. Azzal együtt szép és igaz az ő páros játékuk Bálint Andrással, hogy Bálint András inkább egy költőt formáz, mint egy szerelmes férfit. Meglehet, éppen ez volt a cél: egy idős férfi és egy nő testen túli szerelme. Mondjuk, ez kicsit nyálasan hangzik, és az is.
Török Ákos kritikája először a Sólyom Bátor Blogon jelent meg.