Kunt Gergely Kamasztükrök című műve nyomán a szövegkönyvet - eredeti naplórészletek felhasználásával Enyedi Éva és Szenteczki Zita írta színpadra. Bemutató.április 26-án a Kugler Art Szalonban.
Az NKA és a Hybridkult támogatásával.
„…Annyi bizonyos, hogy szörnyű, rendkívüli és történelmi napokat élünk. Kedden teljesen megszűnt az elsötétítés és a légvédelmi készültség. Szerdán rettenetes számtandolgozat volt. Csütörtökön kiosztották a füzeteket és be lehetett fejezni. De én egy tökéletes tökkelütött vagyok. Este hívatlan vendégünk érkezett. Kardos, az osztályfőnök. Egy hétre eltiltottak a naplóírástól…”
Az alkotók és a KV Társulat (fotó: KV Társulat)
A KV társulat új bemutatóját, Kunt Gergely nagysikerű Kamasztükrök című műve inspirálta, amely kamaszok naplóin keresztül mutatja be a magyar történelem egyik legellentmondásosabb és legtragikusabb időszakát. Az előadásban 5 kamasz szemszögén keresztül kapunk rendkívül érzékeny és személyes képet az 1939 és 1945 közötti évekről. A magyar történelem tizenéves fiatalok hangján szólal meg; a legszemélyesebb és legintimebb bejegyzéseken keresztül tárul fel egy olyan világ, amelyet a legalaposabb történelemkönyvek sem tudnak igazán megmutatni. Tizenéves naplóíróink hétköznapi hősök; életük olykor banális, egyszerű emberi pillanatait, eseményeit a világégés drámája helyezi különös fénytörésbe. „…Olyan világképeket dokumentálnak, amelyekről vagy nem tudtunk ideáig, vagy csak nagyon fekete-fehér, elnagyolt elképzeléseink voltak róluk.” (Kunt Gergely)
„…Elvitték Rezső bácsit és tegnap Gyula bácsit. Én már nem vagyok úgy elkeseredve, Rendületlenül hiszek a JÖVŐMBEN. És ha őszintén vesszük, sajnálom Rezső bácsit, de nem izgat különösebben. A Kálmánt meg a Gyulát szinte nem is bánom. Nem tudom, hogy miért, de így van. Sajnálatot erőltetni nem lehet. És a bombázások sem izgattak, szinte még örültem is, hogy legalább egy kis változatosság van… Nem tehetek róla. Ilyen a természetem.”
Hátországi naplóíróink között lesz nagypolgári, a zsidótörvények után kikeresztelkedett fővárosi, illetve az antiszemitizmus miatt cionistává váló kamasz, lesz római katolikus háttérből érkező tizenéves és elszegényedett nemesi család sarja is. Megmutatjuk azt a megrázó folyamatot, ahogyan a zsidó és keresztény tizenévesek szembesülnek a zsidótörvények következményeivel; a munkaszolgálatra elhurcolt családtagok, ismerősök sorsával, a csillagos házakkal és a munkaszolgálattal.
Száger Zsuzsa és Terhes Sándor (fotó: Kovács Juju)
Ennek a dokumentumok alapján összeállított drámaszövegnek saját ideje van, amely három nagy részre tagolódik; háború előtt, háború alatt és háború utáni részre. Ez a kamaszok traumatikus felnőtté válásának története, a személyes időmúlás összesűrítése egy általunk létrehozott drámai térben-időben.
Az előadásban korabeli sanzonok, katonadalok, népdalok, magyar nóták szólalnak majd meg élőzenei kísérettel.
„…Mondta a házmester, hogy az oroszok ugráltak örömükben, hogy milyen sok minden van a házunkban. Itt biztos burzsujok laknak… A villanyórát is leszerelték a folyosóról és elvitték. Azt hitték rendes óra. Az egyik orosz mondta, hogyha hazamennek, leütik Sztálin atyát, mert becsapta őket. Nem Oroszország a paradicsom, hanem Magyarország…”
Szereplők:
Barna Lilla, Kovács Domokos, Száger Zsuzsanna, Terhes Sándor, Urbanovits Krisztina
Író- Dramaturg: Enyedi Éva
Látvány: Juhász Nóra
Zenei vezető: Pálos Péter
Produkciós asszisztens: Cseh Adrienn
Rendező: Szenteczki Zita
(Forrás: KV Társulat)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.