Ez az első év, amikor a kastélyban egy színházi évad is megvalósul.
A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében Grassalkovich II. Antal alakíttatott ki színháztermet, az épületen 1782 és 1785 között végzett átalakítások során. A színházban a Budán, Pesten és Győrben is fellépő német vándortársulatok játszottak. A herceg halálát (1794) követő mintegy hét évtizedből nincs adat a színház használatát illetően. Megszüntetésére 1867-ben került sor, amikor a kastélyt megvásárolta a magyar állam, s koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné használatába adta. A színház berendezését elárverezték, belső terét két födém beépítésével ismét három szintre tagolták. Ez a szerkezet maradt fenn 1986-ig, amikorra a kastély II. világháború utáni, méltatlan hasznosítási formái következtében az épület állapota erősen leromlott, s a födém leszakadt. A falkutatás a korabeli berendezés és színpadtechnika nyomait is egyértelműen feltárta. Az épületszárny helyreállítása 2002 májusában kezdődött. A színház üzemeltetéséhez szükséges háttérfunkciókat két, újonnan beépített pinceszinten alakították ki.
Gödöllői Királyi Kastély
A darabról és az előadásról
1922, Gödöllő. Ady szerelme, Léda itt talál magának menedéket férjével a költő halála után. A férj hosszú évekig szó nélkül tűrte felesége szerelmét, de most úgy érzi, eljött az ő ideje... Varga Izabella és Szőke Zoltán szenvedélyes érzelmi párbaja nem nélkülözi a megrendítő pillanatokat, de a humort sem. Játszótársaik a színpadon egy dilettáns költőt alakító Dózsa Zoltán és Nagy Nati.
Az előadás május
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.