Költészet, valóság, Édes Anna a Városmajorban

Az Édes Annát hozza a Miskolci Nemzeti Színház a Városmajori Szabadtéri Szemle versenyprogramjába. A rendező, Rusznyák Gábor és a társulat 2017-ben szintén egy klasszikus magyar regény színpadra állításával nyerte el a Színikritikusok Díján a legjobb előadásnak járó elismerést.

„Anna tizenkilenc éves félénk lány. Faluról került fel Budapestre, most Vizyéknél szolgál cselédként. Rend és tisztaság van lába nyomában, keveset eszik, nem tart szeretőket, alig beszél. Vizyné büszkén mutogatja a szomszédoknak Annát, aki az egyetlen öröme, hiszen gyermekét elvesztette, férje pedig rendszeresen csalja. Anna kilenc hónap tökéletes szolgálat után olyat tesz, amire senki nem számít.edes_anna.jpgMészöly Anna az előadásban

Az Édes Anna Kosztolányi Dezső világszemléletének tükre, művészi és emberi értékrendjének foglalata, emberszeretetének és szolidaritásának egyik legszebb példája” – írja az előadás színlapja. Rusznyák Gábor rendező olyan adaptációt készített Kosztolányi 1926-os, méltán leghíresebb regényéből, amelyben egészen apró, a tragédia szempontjából talán érdektelennek tűnő, ám valójában nagyon is jelentékeny részletekre is ráismerhetnek a könyv leglelkesebb rajongói. A rendezés ugyanis fókuszba helyezi azt a társadalmi, kulturális és politikai hátteret, amelyet a mű színpadi átiratai csak mellékesen szoktak megjeleníteni, a párbeszédekbe emelni. Ezt Rusznyák azzal éri el, hogy a színpadra helyezi a szerzőt – Kosztolányit Feczesin Kristóf játssza –, aki kívülállóként lát rá az eseményekre, azokat folyamatosan kommentálja. Az író figurája, valamint az előadás képi megvalósítása megtöri a súlyos, realista történetmesélést, a poézis felé toltja a rögvalót, amely különleges hangulatot kölcsönöz az előadásnak.

Az Édes Anna persze nemcsak regényként remekmű, hiszen megírása óta mind a mai napig számtalan színházi előadás készült belőle határainkon innen és túl. Fábri Péter 1958-as filmje például mára klasszikusnak számít – ebben olyan nagy színészeink szerepeltek, mint Törőcsik Mari, Mezey Mária, Barsy Béla, Gobbi Hilda, Greguss Zoltán vagy Raksányi Gellért. A film korhű díszleteit és jelmezeit idézi meg Khell Zsolt díszlete és Tihanyi Ildikó jelmezei is a miskolci előadásban, ám a realisztikusságba és a hagyományőrzésbe itt is tiszta költőiség vegyül, amely új jelentéssel tölti fel a századeleji hangulatot. Kollár Zsuzsanna Revizorra írt kritikájában arra hívja fel a figyelmet, hogy az előadás díszlete az intimszféra tökéletes hiányát jeleníti meg ugyanúgy, ahogy Édes Anna életéből hiányzott fájóan ugyanez.

„A színészek egyéni teljesítménye és összjátéka minőségi. Az Édes Annát játszó színésznő, Mészöly Anna alakítása szép és drámai. Édes Annája alig beszél, csak vinnyog és makog. Értjük és érezzük, miért követi el a gyilkosságot” – írja Varga Kinga a prae.hu oldalon megjelent kritikájában. Mészöly Anna mellett főbb szerepekben Görög Lászlót (Vízy Kornél), Nádasy Erikát (Vízyné), Szatmári Györgyöt (Moviszter Miklós), Seres Ildikót (Moviszterné) és Varga Zoltánt (Tatár Gábor) láthatjuk.

(Támogatott tartalom, forrás: Szabad Tér Színház)