Jay Lerner és Frederick Loewe világhírű musicaljét Radó Denise Jászai Mari-díjas színésznő rendezésében játssza a békéscsabai Jókai Színház társulata a Városmajori Szabadtéri Színpad programjában.
George Bernhard Shaw Pygmalion című művének Jay Lerner és Frederick Loewe által írt, mára klasszikussá vált musical-adaptációját, a My Fair Ladyt láthatja a Városmajorban július 11-én és 12-én a közönség. „Világsikert műsorra tűzni mindenhol merész vállalkozás, mert magas a mérce és nagy a várakozás. Alan Jay Lerner és Frederick Loewe musicaljéből, a My Fair Ladyből Radó Denise olyan értékes, színvonalas előadást rendezett a Békéscsabai Jókai Színházban, amelynek szereplői szorosan felzárkózhatnak a legendás elődökhöz” – írja az előadásról a behir.hu újságírója, Niedzielsky Katalin.
Az adaptációhoz Radó Denise rendező nemcsak a musicalből merített ihletet, előadásának fontos hátteréül szolgált G. B. Shaw említett alapműve, valamint Gabriel Pascal nagy sikerű filmfeldolgozása. „Aki ismeri Shaw drámai világát, az tudja, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a szirupos történetek színpadra állítása. Esetünkben mitológiai kiindulópontja Pygmalion, a görög szobrász volt, aki beleszeret egy általa megformált nőalakba, és kérésére Aphrodité, a szerelem istennője életet lehel a szoborba. Ehhez már csak azt kell hozzátennünk, hogy összeálljon bennünk a kép, a történet megtalálható Ovidius Átváltozások című művében. Illetve még azt is, hogy Shaw a saját korában játszódó történetet farag a mitológiai alapanyagból. A Pygmalion, így az abból készült zenés darab, a My Fair Lady középpontjában is, az átváltozás áll tehát, mint a mitológia, esetünkben az emberi létezés csodája” – olvasható az előadás színlapján. Főbb szerepekben a békéscsabai Jókai Színház művészeit, Papp Barbarát, Szomor Györgyöt és Bartus Gyulát láthatjuk.
A történet szerint a kis virágáruslány, Eliza Doolittle egy véletlennek köszönhetően találkozik a nagy tekintélyű nyelvészprofesszorral, Henry Higginsszel és annak barátjával, Pickering ezredessel. A két tiszteletre méltó férfi kevésbé tiszteletre méltó módon viselkedik, mikor saját szórakoztatásukra fogadást kötnek, melynek tárgya, hogy Higgins képes-e a tanulatlan, tájszólásban beszélő lányból úrinőt nevelni. A hosszú beszédórák közben Elizának rengeteg fájdalmat és megaláztatást kell elviselnie az örök agglegény nyelvészprofesszortól, ám Higgins szép lassan beleszeret a lányba, s ennek hatására kénytelen lesz saját macsóságával és igazságtalanságával szembenézni. A történet – ahogy az már a kellemes nyár esti musicaleknél lenni szokott – szívet melengető happy enddel zárul.
Zsidov Magda cikkében „katartikusnak”, „remekműnek” nevezi a békéscsabai előadást, és hozzáteszi, hogy az eredeti mű egészen új rétegei tárultak fel közben előtte. A káprázatos alakítások mellett, a pontosan megkomponált, korhű díszleteket és jelmezeket méltatja. „A darab, a színészi alakítások, a rendezés „együttállása” mind-mind elegáns, lenyűgöző, mindezeken túl, ami külön dicséretes, hogy mértéktartó, ami akceptálásra méltó.”
Kellemes kikapcsolódás és időutazás lesz a My Fair Lady azok számára, akik szeretik a zenés színházat, a klasszikus előadásokat. Az ötven művészt mozgató, látványos koreográfiákkal dolgozó békéscsabai produkció humora és eleganciája magával ragadja, meghatja és mulattatja nézőit.
Támogatott tartalom, forrás: Szabad Tér Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.