Kapolcs még most is a kedvenc fesztiválom, ha nem is szeretem már annyira, mint tizenévvel ezelőtt.
Akkoriban Csabi barátommal, aszerint osztályoztuk a fesztiválokat, 10 emberből hánnyal töltenénk el egy napot is akár. Kapolcson ez 9 volt, a legkisebb pedig a Sziget fesztivál matt részeg zajossága. Kapolcson akkoriban még nem nagyon lehetett látni műmájereket és valódi keményfiúkat sem, ahogy plázacicák sem rótták a széptáji fesztivál útjait. Hobó az már akkor is volt, és jó, hogy van, de akkor még jobban szerettem őt.
Kapolcs az Kapolcs, hogy közhelyekben se legyen hiány. Sosem nézem meg előre a színházi programokat, mert nem a programok miatt megyek le. Ha lesz valami jó, úgy is megtaláljuk egymást. Úgyhogy most sem tudok semmit, a fesztivál honlapján nyílván megtalálható. Ami fontos, hogy Csabi barátom most is ott lesz. Mert Kapolcs még mindig a barátságról és a szerelemről szól.
Hogy mi mit láttunk és éltünk át, néhány nap múlva megírjuk. Addig is szép napokat mindenkinek.
Török Ákos
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.