Gábor Sylvie zenés erotikus thrillerként és sajátosan női szemszögből megvilágítva állítja színpadra Puccini operáját a Csokonai Színházban.
Gábor Sylvie rendező erős és érzékeny karaktert formál a szopránból, aki körül a harmadik felvonásra elfogy a levegő. A rendező hangsúlyozta, hogy nem provokálni szeretne, egyszerűen női reakciókat visz fel a színpadra, mert nőként nem tud másképp viszonyulni ehhez az operához. Megjegyezte azt is, hogy a próbafolyamat alatt többen is jelezték, hogy nagyon bátor rendezésnek látják a munkáját. „Engem ez megdöbbentett, mert számomra ez nem bátor, hanem természetes. Nem tudnám másképp megcsinálni, mert nőből vagyok” – reagált a rendező.
Miksch Adrienn és Călin Brătescu az előadásban (fotók: Máthé András)
Arra a kérdésre, hogy mi lehet az a női szemszög, ami a férfiak értelmezésétől eltérő világot teremt, Gábor Sylvie így válaszolt: „Az egész történet, az opera megvilágítása. Én nem láttam még igazából megrendezve a Toscát. Vannak egyértelmű zenei motívumok, vannak egyértelműen kifejtett szövegek, amiket azok a produkciók, amiket láttam, elmismásoltak”.
Az előadás ajánlószövegében ezt olvashatjuk: „Puccini operája nemcsak attól izgalmas, hogy a végét senki nem éli túl. A cselekmény egyetlen nap leforgása alatt történik: 24 óra elmúlása alatt három halott – köztük Róma rendőrkapitánya, aki hatalmával visszaélve zsarolja a környezetét s ezzel élet-halál ura. Ám Scarpiát szexuális vágya túllöki egy bizonyos ponton, elveszíti önuralmát és ugyanolyan áldozattá válik, mint akik felett eddig ő ítélkezett.
Mindemellett a Tosca egy pszicho-krimi. Egy thriller. Egészen pontosan: zenés erotikus thriller. Ami a filmvásznon annakidején Hitchcock volt, az az operaszínpadon Puccini. A zeneszerző egy finoman kidolgozott és szenvedéllyel teli krimit alkotott olyan mechanizmusokról, mint a hatalom jelenléte az egyházban, a politika és a szexualitás. Csak kevés operában szövődik össze ennyire szorosan és nyíltan a politikai önkény a személyes szenvedéllyel, mint Puccini megragadó darabjában szerelemről, becsületről, árulásról, hatalomról és féltékenységről”.
Cseh Antal és Miksch Adrienn
A debreceni rendezés a cselekményt 1930-as évek tájára helyezi, a hitchcocki világ megteremtését Árva Nóra fekete-fehér díszlete segíti. Tosca szerepében Miksch Adriennt láthatja a közönség, Cavaradossit a debreceni Normából ismert Călin Brătescu, míg Scarpiát Cseh Antal és Kendi Lajos játsszák.
Gábor Sylvie gyakornokként kezdte pályáját Németországban a würzburgi színháznál, aztán leszerződött a Theater Osnarbrückhöz, onnan a Komische Oper Berlin vitte el játékmesteri státuszba, majd a stuttgarti Staatsopernél lett tag. Jelenleg a Magyar Állami Operaház tagja.
A Toscát február 21-én mutatják be a Csokonai Színházban.
(Forrás: Csokonai Színház)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.