A Szegedi Kortárs Balett két darabja a másik ember utáni vágyakozás sötétebb és derűsebb oldalát is elénk tárja. Mészáros Csaba előadásfotói.
A szegedi balett társulat Vágy című bemutatójában két darabot láthattunk a Nemzeti Táncszínházban: a Bernarda Alba háza felújítását, illetve a Coppélia című frissen készült koreográfiát. Harmadikként egy tangózenére készült darab is szerepelt volna a március 3-i bemutatón, ezt azonban a szegediek sérülés miatt kénytelenek voltak lemondani.
Coppélia (fotó: Mészáros Csaba)
Bernarda Alba háza
Garcia Lorca súlyos története az elfojtott vágyak romboló természetét mutatja meg. „A Bernarda Alba háza fő mondanivalója az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul” – fogalmazza meg gondolatait a Garcia Lorca műről Juronics Tamás, a táncdarab koreográfusa.
Azt is elmondta, hogy nem a történetet szeretné elmesélni: „A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca mű olvasása után bennem kialakult érzések, gondolatok esszenciája, lenyomata. Nem a dráma történetét és karaktereit akarom megmutatni, hanem a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét“.
Coppélia
Noha a „zománcszemű lány” története is bele-belenéz a lélek mélyén rejlő sötétebb régiókba, az emberi vágy derűsebb oldalából is ad ízelítőt. Az alkotók ajánlója így fogalmaz minderről: „Az ismert vagy az ismeretlen dolgoktól való félelem sokszor irracionális. A közösséghez tartozás vágya az egyik legősibb ösztönünk, ugyanakkor félelmeink forrása lehet. A magunkra hagyatottságtól való gyermeki szorongásunkat a tudatunk néha felerősíti. A magány elől való menekülés sokszor útvesztőbe vezet. A Coppélia-történet egy utazás története, amelynek célja megtalálni a szerelmet, mely feloldja a főhős magányát, értelmet ad létezésének”.
Az előadás koreográfusa Enrico Morelli, aki legutóbb Orfeusz és Euridiké történetét izgalmas és érvényes módon állította táncszínpadra a Szegedi Kortárs Balettel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.