„Kettőn áll a vásár” – Megalakult a STEREO AKT

 Interjú Boross Martinnal és Rácz Anikóval.

Két eseményszemléletű előadást rendezett (Dinamó Művház, Flórián Műhely: Pamlényi Pál Postás Panoptikum, Füge Produkció: Harminchatok), és hamarosan bemutatja harmadik produkcióját (Artus, Stereo Akt, Placcc Fesztivál: Promenád – Sors turizmus), amelyben a közönség rendhagyó pozícionálásával és részvételével kísérletezik. Művészeti kezdeményezéseit tavasztól a STEREO Akt formáció keretein belül valósítja meg – Boross Martinnal és munkatársával, Rácz Anikóval olvashatnak rövid interjút. 

A STEREO Akt-ról

Manapság hogy jut az ember arra, hogy egy új színházi kezdeményezést indítson?

Boross Martin: A negyedik önálló rendezésem előkészítésénél, ami egyben a harmadik közös munkánk Anikóval, elérkezettnek láttuk, hogy nevet adjunk annak a dolognak, ami formálódóban van. Számomra az a leginkább önazonos működési forma, ha a projekt-alapú munkákba az adott előadás igényei szerint vonok be közreműködőket, választok helyszínt. Ez egy elég rugalmas, ütőképes csapatot igényel, ami a gondos előkészítést biztosítani tudja.

Rácz Anikó: Szerintem bármilyen területen bármikor érdemes belevágni valami újba, még akkor is, ha a körülmények látszólag nem támogatják a kezdeményezést. Számomra az a fontos, hogy abban a bizonyos új dologban hinni tudjak, és azokkal, akikkel vállalkozom rá, jó legyen a közös munka. Jó alatt azt értem, hogy hatékony és emberileg is értékes. A független színházi területen jelenleg nem könnyű dolgozni, nem könnyű újba belevágni, vagy tovább vinni azt, amit létrehoztunk. De ha van ötlet, van akarat, és sikerül meggyőznünk másokat is, hogy egy ügy mellé álljanak, akkor érdemes dolgozni.  

Boross Martin és Rácz Anikó

 A STEREO Akt produkciós műhely kíván lenni. Mit jelent ez a ti esetetekben?

Rácz Anikó: Az EMMI 2103-as pályázati kiírása szerint a produkciós műhely az, amely több alkotó munkáját segíti adminisztrációval, infrastruktúrával, szakértelemmel. A mi esetünkben egy alkotó műhelyéről van szó. Társulatunk nincs, de vannak körülöttünk olyan művészek, akikkel újra és újra együtt dolgozunk. Alapvetően ketten készítjük elő a STEREO Akt projektek művészeti és produkciós hátterét, tehát a kettőnk állandó közös munkájából születnek előadások, amelyekhez csatlakoznak alkotók és szakmai partnerek.  

Mire utal a nevetek?

Boross Martin: Az amúgy nagyon különböző esemény-szemléletű előadások között a hozzáállásom mutat hasonlóságot: minden munkámban abból a kérdésből indulok ki, hogy az előadás során mi fog történni a nézővel. Fontos számomra, hogy dramatikus szerepeket kölcsönözzek a közönségnek: a postai kézbesítőét, a faluközösség tagjáét, a menekülő turistáét. Az előadásokban egy mesterséges, de valós közeget teremtünk, amelyben a néző és az alkotó akár hallgatag párbeszédéből születik a tartalom. A név arra utal, hogy kettőn áll a vásár, olyan eseményeket szervezünk, amelyek kétoldalú kommunikációra adnak lehetőséget.

Milyen futó projektjeitek vannak?

Rácz Anikó: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, majd a Jurányi Inkubátor ház után májusban a Harminchatok beköltözik a Trafóba, 7-én és 8-án játsszuk ezt a zenés álmessiás történetet. Ezután, június elején a Placcc Fesztiválon lesz Martin új rendezésének, a Promenádnak a bemutatója, amit a STEREO AKT az Artus társulattal együttműködésben készít.

Mik a jövőbeni terveitek?

Rácz Anikó: Jelenleg a Promenádon dolgozunk, mikor elkészült, az előadás életben tartása, forgalmazása lesz a feladat. 2014-ben új bemutatóra készülünk, ennek a projektnek Ibolya a munkacíme. A Promenád produkciós munkálatain túl ezt a projektet készítjük elő. Jelenleg keressük a művészeti és produkciós partnereket, Martin a projekt művészeti előkészítésén dolgozik, én a produkciós feltételeket teremtem meg olyan módon, hogy a munkának ez a két része állandó kölcsönhatásban legyen egymással. 

Boross Martin: A Promenád alcíme városi sorturizmus. Ez arra utal, hogy a városban cirkál egy turistabusz, a nézők a fedélzetéről követik a valóság-díszletben játszódó történetet. Az Ibolya pedig egy naplószínházi előadás, interaktív film és kívánságműsor lesz egyben. 

A Harminchatok május 7-én és 8-án látható a Trafóban! 

A darabról:

Zenészekből, színészekből és civil résztvevőkből álló alkotóközösség kabbalisztikus színházi játékra hívja a nézőket. Egy péntek esti rituálé keretében, a nézők aktív jelenléte által elevenednek meg Lyuta messiásváró lakói és a harminchatok körüli titkok, amelyek feltárásra várnak.

Egy legenda szerint harminchat igaz ember hordozza vállán a világ egész súlyát. Külsőleg semmiben sem különböznek, sokszor maguk sem tudják, hogy kiválasztottak. Ha csak egy is hiányozna közülük, az emberiség egy óriási kiáltással megfulladna. Kiszámíthatatlan, hogy balsors, vagy szerencse lépdel egy igaz férfiú nyomában…

Messiás-váró idők közepette egy fiatal idegen érkezik, aki a Harminchatok körüli hiedelmet kihasználva, ártatlannak induló játékaival hisztériát kelt, és felforgatja az őt befogadó közösség életét.

„A Harminchatok   kérdez. Nehéz kérdéseket tesz fel. Azt kérdezi például, hogy lehet-e Igaz, akit elbuktat a környezete. Hogy elítélhető-e, aki áldozatául esik valaminek: saját gőgjének vagy épp a gonosznak – Bánki Gergő kisstílű, álkripli nyomoroncának és Szabó Domokos tűéles pontossággal megírt, félelmetes Gój-zsarnokának. Azt kérdezi, hogy voltaképp ki a gonosz: az, aki annak látszik, vagy az, aki birka-mód hallgat. Azt kérdezi, hogy hallgatunk-e, ha van mit mondanunk. Azt kérdezi, hogy feladjuk-e az álmunkat, hitünket, büszkeségünket, vagy kitartunk saját igazságunk mellett. És a Harminchatok kérdéseire lehet válaszolni” – írja Sztrókay András az Ellenfény online-on.