Felnőtteket vár a Szputnyik Mentőcsónak Egysége és a „GYERE” Gyerekesély Egyesület közös színházi társasjátéka.
fotó: Dömölky Dániel
A Szputnyik ajánlója:
Kvázi színházi premier. Ugyan már túl vagyunk majd húsz osztálytermi előadáson, a felnőtt közönség még nem találkozhatott a Szociopolyval.
Pedig izgalmas programnak ígérkezik, mert:
- ez egy színházi társasjáték, ahol a közönség - akik a társasjáték játékosai - döntéseikkel érdemben befolyásolhatják a játékbeli sorsuk alakulását. (Ne ijedjenek meg, nem kell színészkedni, bár megadjuk a lehetőséget a közös játékra!)
- olyan témát dolgoztunk fel, ami a mai magyar társadalom egyik legfájdalmasabb kérdése: a mélyszegénység problémaköre.
- csapatjáték lévén nem csak a színészek által eljátszott drámát ismerhetik meg és a szegénységben élők dilemmáit, hanem játékostársaink véleményét és gondolkodásmódját is.
- kipróbálhatják, hogy saját élettapasztalataikra épülő stratégiáik működőképesek-e a szegénység keretei közt vagy ebben a világban másféle logikát kell követni az életben maradáshoz?
fotó: Dömölky Dániel
Ma Magyarországon az emberek 15%-a, a gyerekek 25%-a él az uniós szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemből. Minden ötödik gyerek olyan családban nő fel, ahol senkinek nincs rendszeres, bejelentett munkája. Ezek a családok segélyekből, családtámogatásból és alkalmi vagy fekete munkából tartják fenn magukat. Egyre általánosabbá válik az a nézet, hogy a hazai segélyezési rendszer túlságosan bőkezű, az emberek inkább erre alapoznak, mert jobban megélnek így, mintha elmennének dolgozni.
“Szociopolyzás” közben bárki kipróbálhatja, mire is elég a segélyből, támogatásokból, fekete munkából szerezhető jövedelem. Egy átlagos hónap napjain haladunk végig, a játékosoknak a tartósan munka nélkül lévők jövedelmi viszonyai között kell túlélniük a hónapot.
Ön vajon befizetné megmaradt utolsó forintjaiból a csekkeket? Feketén dolgozna vagy legálisan? Jelentkezne közmunkára? Venne gyógyszert, vagy éppen új cipőt a gyereknek? Ha nincs más, kérne uzsorakölcsönt? Banális kérdések, ugye? Hiszen mindenki tudja a helyes választ. Kivéve, ha magunkról van szó...
Az eddigi tapasztalatunk az volt, hogy a diákok okosak, és ha kellett, kíméletlenül racionálisak voltak. Felnőttként talán sokkal nehezebb meghozni a fájdalmas döntéseket. Lássuk, Önnek hogy megy!
A Szputnyik Mentőcsónak Egysége január 20-án, 21-én és február 5-én 19.30-tól játssza a Szociopolyt a Jurányi Inkubátorházban.
fotó: Dömölky Dániel
Kritikus szemmel a produkcióról:
„A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek (Fábián Gábor, Hay Anna, Jaskó Bálint) gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Miközben mi magunk dönthettünk – látszólag – a sorsunk felől.
Nehéz volt, kimerítő, még erre a rövid időre is. „Biztos nem veszed meg a gyógyszert, az ajándékot, és fölszeded az utolsó vasdarabot is, nem vársz az ároktisztításra, nyomod feketén” – kommentál utólag egy szereplőtársam, aki a játék elején még a közmunka kivárására buzdított. Mindannyian megváltoztunk kicsit, elbizonytalanodtunk, meggörnyedtünk.”
Vasárnapi Hírek - Rácz I. Péter -Megbukott mint családfő - pedig több esélye volt, mint a valóságban - 2014. október 5.
„A diákok olykor sajátosan reagáltak, illetve egyes szociális problémákkal egyértelműen tisztában voltak. Erről tanúskodtak a „Na! Kend le a rendőrt egy ötössel!” vagy a „Jó, tudom, hogy ez csak játék, de a való életben fontos, hogy jóban legyünk a szomszédokkal!” – megszólalások. Előfordult, hogy valószínűség számítással próbáltak rájönni, érdemes-e feketemunkát vállalniuk dupla fizetésért; ugyanis, ha egyest dobnak a dobókockán, lebuknak. Szemléletükben előtérbe került a győzelem: „Nyerni szeretnénk, nem azt akarjuk, hogy a gyerek legyen egészséges!” – hangzott el egyszer. Sőt, az egyik csapat hajlandó lett volna uzsorásként kölcsönadni és kétszer annyit visszakérni, hogy hasznot szerezzenek.”
Kultúrpart.hu - Csak rossz alternatívák vannak – dönts! - Kultúrpart - 2014. december 3.
fotó: Dömölky Dániel
„A színészek népesítették be ezt a kisvárost 3 színész: Hay Anna, Fábián Gábor és Molnár Csaba legalább 10 karaktert személyesített meg, volt védőnő, orvos, vállalkozó, kocsmáros, boltos, és persze a polgármester, hogy csak pár karaktert említsek. A színészi játék kifogástalan volt. Nem estek ki a szerepükből egy pillanatra sem, ami azért is hatalmas dolog, mert akarva akaratlanul is voltak olyan pillanataink, amikor mi is kizökkentünk a játékból, elnevettük, vagy próbáltunk improvizálni valamit, de a színészek nagyon higgadtan és profin kezelték ezeket a szituációkat.”
Ceglédi Panoráma - Szociopoly - 2014. november 17.
„Bass László érzékenyen, nagy szaktudással vezeti a diákokat a falu valóságába, saját lehetőségeik megismerése felé. (…) A diákok és színészek közt interaktív improvizált jelenetek zajlanak, senkinek nem gond a részvétel, sőt szemmel láthatóan öröm és egyre több érzelem is vegyük bele. Rá kell döbbeniük arra, hogy adott körülmények közt lehetetlen nullára kijönni a hónap végére, ha valakinek nincs munkája, márpedig a borsodi kis faluban nincs, csak közmunka és feketemunka.”
Magyar Narancs XXVI. évfolyam 51-52. szám – Tompa Andrea beszámolója
fotó: Dömölky Dániel
Szociopoly
interaktív színházi társasjáték
Alkotók:
Társasjáték és szakmai konzultáció: Bass László, Fodor Kata
Szöveg: Fábián Gábor
Játsszák: Bass László, Fábián Gábor, Hay Anna/ Gerle Andrea, Jaskó Bálint/Molnár Csaba
Dramaturg: Róbert Júlia
Látvány: Veronika Keresztesová, Bujtás Móni
Asszisztens: Pass Andrea
Nemzetközi projektvezető: Ságodi Ildikó
Rendező: Fábián Gábor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.