Oscar-díjat nyert a Saul fia!

27 év után szoríthattunk ismét magyar filmért az Oscar-gálán.

A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben. Nemes Jeles László rendező holokausztdrámája az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, harmincnégy évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve diadalmaskodott.

A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. "Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film" - fogalmazott.

"Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték" - idézte fel a Sipos Gábor producer. "Ebben a pillanatban mindent jelent ez a díj, a mai nap az ünneplésé" - fűzte hozzá a producer.

A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.

Fotó: index.hu

"A mai napig nem maradt nyom nélkül"

A Magyarország hivatalos nevezettjeként szereplő alkotás az idegen nyelvű filmek mezőnyében lett jelölt a dán Egy háború, A kígyó ölelése című kolumbiai, a jordániai A sivatagon át és a francia Mustang című filmmel együtt. Az Oscar-díjat az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 6261 tagjának szavazatai alapján kapta meg.

Nemes Jeles László első egész estés filmjének főhőse Ausländer Saul (Röhrig Géza), aki 1944-ben egyike az Auschwitz-Birkenau náci haláltábor krematóriumaiban dolgozó sonderkommandósoknak. Míg társai a bármelyik pillanatban bekövetkezhető kivégzéstől félve fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek, Saul az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket.

"A népirtás drámai, traumatikus helyzet, a mai napig nem maradt nyom nélkül, és ezeket a nyomokat fellelhetjük a mai társadalomban. De nem holokausztfilmet akartunk csinálni, hanem egy emberre szerettünk volna fókuszálni, ezért én úgy gondolok a Saulra, mint egy archaikus történetre, leszűkített térben és időben. Az úgymond kosztümös filmeknél a múlt szembe van állítva a jelennel, megfagyott distanciával kezelik az emberi történelmet. A mi megközelítésünk alapján megpróbálunk egy adott atmoszférába helyezkedni, nem képeskönyv-szerűen ábrázolni a történéseket. A saját generációmnak akartam erről a periódusról - ezen belül emberek megsemmisítéséről – mesélni, a lehető legegyszerűbb eszközökkel" - fogalmazott egy interjúban Nemes Jeles László.

"Egy francia történelmi könyvben találkoztam az auschwitz-i tekercsek történetével. A Sonderkommando deportált zsidókból állt, akiket kiemeltek a többiek közül, krematóriumi munkába állították, és bár jobban tartották őket, mint a többieket, de cserébe el kellett tüntetniük a tömeggyilkosságok nyomait. Néhány hónap után, mint a “titkok tudóit”, kivégezték őket. A Sonderkommando több rabja a tiltás ellenére jegyzeteket írt, és ezeket a tekercseket elásta. Később megtalálták az írásokat, és innen ismerjük gondolataikat, mindennapjaikat, sorsukat. Ebbe a tragikus közegbe képzeltünk bele egy egyszerű történetet" - számolt be a magyar.film.hunak a Saul fia rendezője.

Az RTL fogja a tévék közül elsőként sugározni 

A holokausztdrámát a magyar televíziós csatornák közül elsőként az RTL Klub fogja sugározni. A csatorna közleménye szerint az elmúlt hónapokban az egyik legtöbb nemzetközi elismerést begyűjtő alkotást a mozis forgalmazás után, várhatóan még idén, megszakítás nélkül láthatják majd az RTL Klub nézői.

Erdély Mátyás operatőr és Röhrig Géza főszeeplő

A magyar Oscar-történelem

Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később Szabó István Mephisto című alkotása a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte el, ez az első és máig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. 
    

A legjobb idegen nyelvű film kategóriában már a Mephisto előtt is versengett magyar játékfilm: 1969-ben a Fábry Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, 1975-ben Makk Károly alkotása, a Macskajáték, az ugyancsak Fábry Zoltán rendezte Magyarok 1979-ben, majd 1981-ben Szabó István Bizalom című filmje. A Mephisto után 1984-ben a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezte Jób lázadása és a Szabó István által rendezett, a Mephistóval trilógiát alkotó Redl ezredes 1986-ban és a Hanussen 1989-ben szintén jelölt volt. 
    

Az animációs rövidfilm kategóriában Rófusz filmje előtt öt évvel már jelölték Jankovics Marcell Sisyphus című rövidfilmjét.
    

A filmvilág legrangosabb kitüntetését korábban több olyan filmes is magkapta, akik Magyarországon születtek, és bár külföldön szereztek világhírnevet, magyarként tartják őket számon. Néhány ismertebb alkotó a kitüntettek közül: Korda Sándor (Alexander Korda) 1941-ben A bagdadi tolvaj producereként vehette át a kitüntetést, Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1944-ben a legendás Casablanca, George Cukor 1965-ben a My Fair Lady rendezéséért kapott Oscart. Trauner Sándort (Alexander Trauner) látványtervezőként (Legénylakás, 1961), Rózsa Miklóst zeneszerzőként háromszor (Elbűvölve, 1946, Kettős élet, 1948, Ben Hur, 1960) díjazták.

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1938-ban (Emile Zola élete), Székely János - John S. Toldy néven - 1941-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1943-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok). 

Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért, valamint jelmezéért kapott 1953-ban Oscart. Operatőrként László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1966) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1978) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével. Szintén A bolondok hajójáért kapott látványtervezői Oscar-díjat Joseph Kish. 
    

Érdekesség ugyanakkor, hogy a színészi kategóriákban alig van magyar születésű díjazott, a kevés kivétel egyike a Budapestről származó Lukács Pál (Paul Lukas) (Őrség a Rajnán, 1944).
    

1944-ben George Pal "különleges Oscart" kapott, majd 1951-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus dokumentumfilmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el. Zukor Adolfot (Adolph Zukor) négy évtizedes filmes munkásságáért 1949-ben szintén "különleges Oscar-díjjal" ismerték el.
    

A Mephisto sikere óta eltelt több mint három évtized során 1986-ban A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat, 1991-ben Böszörményi Zsuzsa diák-Oscart nyert Egyszer volt, hol nem volt... című filmjével. Szalay Attila 1995-ben technikai Oscart kapott.
    

2001-ben Koltai Lajost a Malena című olasz film operatőri munkájáért jelölték Oscarra, 2007-ben M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmjével, ugyanabban az évben Zsigmond Vilmos pedig a Fekete dália operatőreként kapott jelölést (az Oscar-díjas operatőrt 1979-ben A szarvasvadász, majd 1985-ben A folyó fényképezéséért is jelölték). 2010-ben technikai Oscar-díjat kapott Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula.
    

A legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában 2013-ban Szász János A nagy füzet című alkotása szerepelt a kilenc alkotást tartalmazó szűkített listán, de nem jutott be az öt Oscar-jelölt közé.
    

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2013. évi tudományos és technikai díjazottjai között magyarok is voltak: Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet. 
    

2014-ben Bucsi Réka Symphony No. 42 című alkotása bekerült a rövid animáció Oscar-díjára esélyes tíz produkció közé, ám a legjobb öt közé nem jutott be a produkció.

GRATULÁLUNK AZ ALKOTÓKNAK!