Réthly Attila kifejti, hogy a felnőtt bérletek jelenlegi értékesítési trendje véleménye szerint miért van végzetes hatással a színház közeljövőjére nézve.
Réthly Attila két másik aspiráns, Nyerges Ferenc, a Kft. korábbi igazgatója, későbbi menedzser igazgatója és Pataki András, a Petőfi Színház igazgatója mellett adott be pályázatot a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára. A pályázatokról és vele a posztról való döntés a soproni Közgyűlés december 22-ei rendkívüli ülésén várható.
Mint lapunknak elküldött írását kezdi, „a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. keretei között működő soproni Petőfi Színház, mint előadó művészeti szervezet bérlet politikájában központi kérdés a felnőtt bérletek értékesítésének alakulása”.
Réthly Attila
Ezután Réthly Attila felsorolja azokat a negatív tendenciákat, amelyek meglátása szerint a színház utóbbi éveit számszerűen is jellemzik:
- a felnőtt lakosság körében mért, egy főre jutó éves jegyvásárlás rangsorában a Petőfi Színház 0,5 jegy / lakos eredményével 2015-ben az utolsó előtti helyen állt (a győztes 3,7-es arányszámot produkált)
- a színház a felnőtteknek szóló bérletsorozatában a korábbi években meghirdetett hat nagyszínpadi bemutatók számát 2012-től előbb ötre csökkentette, idén pedig már csak négy nagyszínpadi premiert kínál
- míg a 2012-es évadig egy bemutató tizenöt alkalommal került nagyszínpadra, így kilencven előadás szólt a felnőtt bérletes közönség számára, addig ez a szám 2012-től ötvenötre apadt, majd az idei évadban már csak negyvennégy bérletes előadás került meghirdetésre a nagyszínpadon felnőtt nézők részére
- a kétezres évek elején 5500-5600 bérletes felnőtt nézője volt a teátrumnak. Ez a szám 2012-re 4600-ra csökkent, az idei évadban pedig alig haladja meg a 2100-at
- míg 2012-ig több esetben is 60 millió forintot meghaladó bevétel származott ebből a szegmensből, 2012-re az összeg 51 millió forintra csökkent. Ez a szám a 2015-16-os évadban 25.9 millió forint, az idei évben pedig már nem éri el a 22 millió forintot
- a hosszú évtizedek óta átlagosan 12 000 forintba kerülő bérletben 2012-ig hat, később már csak öt bemutatót kapott a néző, idén a bérletek árát átlagosan 10.000 forintra mérsékelték, amiért négy nagyszínházi bemutatót láthatott a közönség. Mint írja Réthly Attila, „A helyzetet valahogy úgy lehetne jellemezni, mint a kereskedelemben, amikor pl. egy dobozos sör árát változatlanul hagyják, ám a doboz űrtartalmát fél literről 4 dl-re, majd 0.33 dl-re csökkentik”.
Soproni Petőfi Színház
Réthly Attila úgy gondolja, hogy a Petőfi Színház gazdasági helyzete az összeomlás szélén áll. „Talán nem kell különösebben magyarázni, hogy az a műsorpolitika, vagy trend, amelynek hatására egy színház röpke pár év alatt elveszíti felnőtt nézőinek 60%-át, előadásai számának több, mint felét, valamint az ebből származó bevételének 60 %-át, nem fogja tudni hosszú távon a diák, gyermek és óvodás bérletesei kiszolgálásával ellensúlyozni a kieső felnőtt nézőket” – írja.
További nehézségként említi, hogy a Pro Kultúra Nonprofit Kft. 2015-ben meglévő 17.8 millió forintos vesztesége az idei évben az előzetes tervek szerint megduplázódik. Mint írja, „könnyen belátható, hogy a tartalékok teljes felélése után valakinek ezt a hiányt finanszírozni kell!”
Az általa végzetesnek gondolt negatív tendenciák visszafordításához Réthly Attila vállalja, hogy megválasztása esetén - a felnőtt bérlet bevételek, a hozzájuk rendelt TAO, valamint szponzorok bevonásával - egy évad után 100 millió, majd évenként további 30-30 millió forinttal növeli a Kft. bevételeit. És ezt a plusz forrást kizárólag a bemutatásra kerülő produkciók művészi színvonalának növelésére engedné fordítani.
„A Pro Kultúra és azon belül a Petőfi Színház egy időzített bomba. A kérdés az, hogy milyen katasztrófát megelőző óvintézkedéseket vagyunk képesek megtenni az elszenvedett károk mérséklése érdekében” – fejezi be írását.
Réthly Attila teljes írása itt, pályázata itt olvasható.
Réthly Attila vezetői koncepciójának részleteivel egy hamarosan megjelenő interjúban foglalkozunk.